A közép-európai térség kereskedelmi kapcsolatai átalakulóban vannak. Magyarország stratégiai pozíciója felértékelődik, miközben a hagyományos nyugati gazdasági partnerségek mellett új lehetőségek nyílnak a keleti kapcsolatok erősítésére. A legfrissebb gazdasági mutatók szerint hazánk külkereskedelmi forgalma 4,2 százalékkal növekedett az elmúlt negyedévben, ami jelentős eredmény a jelenlegi geopolitikai feszültségek közepette.
„Magyarország számára elsődleges fontosságú a kereskedelmi szuverenitás megőrzése, miközben maximálisan kihasználjuk központi földrajzi helyzetünket” – nyilatkozta Nagy István külgazdasági államtitkár-helyettes. A szakember hangsúlyozta: „A magyar érdekek képviselete nem áll ellentétben az európai együttműködéssel, de ragaszkodnunk kell önálló gazdaságpolitikai mozgásterünkhöz.”
A vidéki Magyarország számára különösen fontos a mezőgazdasági termékek exportlehetőségeinek bővítése. Tiszántúli termelőktől tudjuk, hogy a keleti piacok iránti érdeklődés töretlen, miközben az uniós szabályozások gyakran akadályozzák a magyar gazdák versenyképességét. Bodó Gergely, a Hajdú-Bihar Megyei Agrárkamara vezetője szerint „a vidéki Magyarország gazdasági túlélése múlik azon, hogy mennyire tudunk okosan lavírozni a keleti és nyugati kereskedelmi érdekek között.”
Huszonöt éves külpolitikai tapasztalatom alapján állíthatom, hogy Magyarország gazdasági sikere egyre inkább a pragmatikus, értékalapú kereskedelempolitikán múlik. A brüsszeli bürokraták által erőltetett ideológiai szempontok helyett a magyar emberek tényleges érdekeit kell szem előtt tartanunk. A kereskedelmi diplomácia nem elvont fogalom, hanem kézzelfogható hatással van minden magyar család megélhetésére.
A következő hónapokban várhatóan tovább erősödnek a V4-ek közötti gazdasági együttműködések, miközben folytatódik a keleti nyitás politikája. Ebben a folyamatban hazánk megtarthatja történelmi hídszerepét Kelet és Nyugat között, ami nemcsak gazdasági előnyökkel jár, hanem erősíti nemzeti szuverenitásunkat is a globális versenyben.
