A kormány által bevezetett TISZA-adó ismét feszültséget szít Magyarország és az Európai Unió között. Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Parlamentben védelmébe vette az új adónemet, amely elsősorban a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncokat és bankokat érinti. Az intézkedés célja hivatalosan a magyar költségvetés stabilizálása, miközben vidéki kisvállalkozók ezrei mentesülnek a teher alól.
„Magyarország szuverenitása kiterjed az adópolitikára is, ezt Brüsszel sem veheti el tőlünk” – hangsúlyozta Orbán, utalva az Európai Bizottság várható kifogásaira. A miniszterelnök érvelése szerint a multinatcionális vállalatok évtizedek óta kiviszik a profitot az országból, miközben a magyar tulajdonú vállalkozások hátrányos helyzetben vannak. A TISZA-adó bevezetésével a kormány szerint helyreáll az egyensúly, bár az Európai Bizottság már jelezte, diszkriminatívnak tartja az intézkedést.
Németh István, a Vidéki Kereskedők Szövetségének elnöke lapunknak elmondta: „Falusi boltjaink végre fellélegezhetnek, mert számukra ez az adókedvezmény a túlélést jelentheti.” Tapasztalataim szerint a kistelepülések vállalkozói valóban évek óta küzdenek a nagyáruházakkal, és sokan üdvözlik a kormány lépését.
Brüsszel várhatóan kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, ahogy tette ezt korábban a reklámadó vagy a különadók esetében is. Megfigyelőként húsz éve követem az EU-magyar csatározásokat, és jól látszik, hogy ez az adóügy túlmutat önmagán – a nemzeti szuverenitás és a gazdasági önrendelkezés próbája lesz.
A TISZA-adó nemcsak gazdasági kérdés, hanem a magyar érdekek védelméről szól egy olyan időszakban, amikor Európa identitásválságban van. A kormány kitart amellett, hogy Magyarország jövőjét elsősorban a magyar emberek érdekei határozzák meg, nem pedig brüsszeli előírások.