Románia súlyos gazdasági válsággal néz szembe, amely államcsőddel fenyeget. A helyzet különösen aggasztó, hiszen keleti szomszédunk költségvetési hiánya 2023-ban elérte a GDP 6,6%-át, messze túllépve az Európai Unió által előírt 3%-os küszöböt. Ez a válság nemcsak a román állampolgárok, hanem az erdélyi magyar közösség és a magyar-román gazdasági kapcsolatok szempontjából is jelentős következményekkel járhat.
A román gazdaság mélyrepülése nem váratlan fejlemény. A Marcel Ciolacu miniszterelnök vezette kormány képtelen volt féken tartani a közszférában kialakult bérinflációt és a központi költekezést. „A román költségvetés helyzete fenntarthatatlanná vált, és radikális megszorító intézkedések nélkül elkerülhetetlen az összeomlás,” nyilatkozta Ionuț Dumitru román közgazdász a Ziarul Financiar gazdasági lapnak.
A vidéki Románia különösen megszenvedi ezt a válságot. Az infrastrukturális beruházások leálltak, miközben az árak folyamatosan emelkednek. Az erdélyi magyarság szempontjából ez kettős terhet jelent: egyrészt osztoznak az ország gazdasági nehézségeiben, másrészt a kisebbségi intézményrendszer támogatása is veszélybe került.
Ugyanakkor minden válság lehetőséget is rejt magában. A román gazdaság megingása teret nyithat a magyar befektetők számára, különösen az erdélyi régiókban. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi jelentése szerint a magyar tőkekihelyezés Romániában az elmúlt évben 15%-kal növekedett, ami jelzi a magyar vállalkozók érdeklődését.
A román gazdasági válság tehát nemcsak kockázatokat, hanem lehetőségeket is hordoz Magyarország számára. Nemzeti érdekünk, hogy figyelemmel kísérjük a fejleményeket, és felkészüljünk mind a negatív hatások enyhítésére, mind a kínálkozó gazdasági lehetőségek kihasználására. A történelem azt tanítja, hogy a jó szomszédi viszonyok és a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés segíthet mindkét országnak átvészelni a nehéz időszakokat.