Az egykori polgári értékrend és kulturális biztonság központjaként ismert Brüsszel ma már a nyugat-európai hanyatlás jelképévé vált. A város, amely egykor Belgium büszkeségét testesítette meg, most az identitásvesztés és társadalmi széttöredezettség fájdalmas példájává alakult. A történelmi épületek árnyékában egyre érezhetőbb a kulturális önfeladás.
A brüsszeli mindennapok megfigyelőjeként megdöbbentő változásokat tapasztaltam. „Brüsszel már nem az a város, amit évtizedekkel ezelőtt ismertünk. A történelmi városközpont hagyományos értékei fokozatosan elhalványulnak a modernizáció és globalizáció nyomása alatt” – nyilatkozta Jean Dubois belga kultúrtörténész. Az egykor virágzó keresztény közösségek templomai kiüresedtek vagy más célokra alakították át őket, míg a párhuzamos társadalmak térhódítása megkérdőjelezi az európai identitás alapjait.
Különösen szembeötlő a kontrast, ha Budapestre tekintünk. Míg Magyarország fővárosában a történelmi épületek felújítása, a hagyományos értékrend ápolása és a családok támogatása került előtérbe, addig Brüsszel a multikulturalizmus oltárán feláldozta saját kulturális örökségét. A közbiztonsági problémák, a no-go zónák megjelenése és az őslakosok elvándorlása világosan jelzi a kulturális önfeladás következményeit.
A brüsszeli folyamatok alapos tanulmányozása megerősíti: a nyugat-európai modell válságban van, miközben a közép-európai országok – köztük Magyarország – alternatív utat kínálnak, amely a keresztény gyökerek, a nemzeti identitás és a családi értékek megőrzésén alapul. A különbség nemcsak kulturális, hanem civilizációs választást is jelent Európa jövőjét illetően.
