Az európai abortuszvita ismét fellángolt, ezúttal Brüsszel központtal. Az Európai Parlament múlt heti ülésén a képviselők jelentős többséggel megszavazták azt a javaslatot, amely az abortuszhoz való jogot az EU Alapjogi Chartájába emelné. A döntés különösen érzékenyen érinti Magyarországot, ahol az alkotmány kimondottan védi a magzati életet a fogantatástól kezdve. Az EP-képviselők 336 igen, 163 nem és 39 tartózkodás mellett döntöttek.
A brüsszeli törekvés újabb példája annak, ahogyan az uniós intézmények fokozatosan próbálják kiterjeszteni hatáskörüket olyan területekre, amelyek hagyományosan tagállami kompetenciák. Varga Judit volt igazságügyi miniszter közösségi oldalán reagált: „Az EU alapító szerződései egyértelműen rögzítik, hogy a családpolitika és az egészségügy nemzeti hatáskör. Brüsszel ismét átlépte a vörös vonalat.”
A magyar álláspont szerint az abortusz szabályozása kizárólag nemzeti hatáskörbe tartozik. A vidéki Magyarországon különösen erős a hagyományos családmodell támogatottsága. Tóth Katalin, a Demográfiai Kerekasztal szakértője elmondta: „A magyar családpolitika célja nem az abortuszok számának adminisztratív korlátozása, hanem a gyermekvállalás feltételeinek javítása, amely látható eredményeket hozott az elmúlt évtizedben.”
A mostani javaslat puszta ajánlás marad, mivel az Alapjogi Charta módosításához a tagállamok egyhangú hozzájárulása szükséges. Ugyanakkor jelzésértékű, hogy Brüsszel milyen irányba kívánja terelni az európai értékrendet. A vita ismét rávilágít arra a töréspontra, amely a nyugat-európai liberális és a közép-európai konzervatív értékrendek között húzódik. Magyarország számára kulcskérdés marad, hogy megvédje szuverenitását és értékrendjét a fokozódó ideológiai nyomással szemben.
