A német politikai tér drámai átalakuláson megy keresztül. Míg Berlin korábban az európai stabilitás jelképe volt, mára a belső megosztottság és a szuverenitási dilemmák központjává vált. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a német választók 68 százaléka úgy véli, országuk elvesztette önállóságát a külpolitikában és gazdasági döntésekben.
A probléma gyökere kettős. Egyrészt a német gazdaság energiafüggősége új kihívásokkal szembesül, másrészt a migráció kérdése megosztja a társadalmat. Friedrich Merz, a CDU elnöke nemrég kijelentette: „Németország nem adhatja fel nemzeti érdekeit ideológiai ábrándok miatt. Realistáknak kell lennünk.” Ez jelentős fordulat a merkeli érától, amely az európai integráció elsőbbségét hirdette.
Vidéki Németországban még erősebb a szuverenitás iránti vágy. Matthias Schneider, a bajorországi Heimat Egyesület vezetője lapunknak elmondta: „Falvainkban az emberek azt látják, hogy Brüsszel és Berlin döntései gyakran figyelmen kívül hagyják a helyi érdekeket. A szuverenitás visszaszerzése számunkra nem ideológia, hanem gyakorlati szükségszerűség.”
A realizmus politikai irányzata erősödik, miközben a hagyományosan domináns globalizmus-párti elit defenzívába szorult. Az AfD erősödése ennek tünete, nem oka. A CDU kénytelen újragondolni pozícióját, miközben a német társadalom egyre inkább a nemzeti érdekek védelmét várja el politikusaitól.
Magyarország számára tanulságos a német folyamat. Míg hazánk már évek óta a nemzeti szuverenitás fontosságát hangsúlyozza, most a legnagyobb európai hatalom is hasonló útra léphet. A 2025-ös német választások nemcsak Németország, de egész Európa jövőjét meghatározhatják.
