Az Európai Bizottság új javaslatában 2028-at jelölte meg Ukrajna uniós csatlakozásának céldátumaként. A bejelentés, amely a háborúban álló ország példátlanul gyors integrációját vetíti előre, azonnali ellenállást váltott ki Budapest részéről. Magyarország következetesen ellenzi a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását, miközben a kijevi magyar kisebbség jogainak védelme továbbra is megoldatlan kérdés.
Szijjártó Péter külügyminiszter tegnapi nyilatkozatában kemény szavakkal bírálta Brüsszel terveit. „A magyar álláspont változatlan: amíg Ukrajna nem biztosítja a kárpátaljai magyarság nyelvi és oktatási jogait, addig nem támogathatjuk az uniós csatlakozást. A 2028-as céldátum nem reális, hanem politikai nyomásgyakorlás eszköze.” A miniszter emlékeztetett: a korábbi bővítési körök mindegyike évtizedes folyamat volt, amelyben az acquis communautaire teljes átvétele jelentette a mércét.
Vidéki Magyarországon különös aggodalmakat kelt az ukrán mezőgazdasági termékek várható beáramlása. „Falvainkban már most érezhető a határ túloldaláról érkező olcsó gabona piactorzító hatása” – nyilatkozta Kovács János, a Gazdakör Szövetség elnöke lapunknak. „Ha Ukrajna teljes jogú taggá válik, a magyar családi gazdaságok jelentős része tönkremehet.”
A magyar kormány álláspontja szerint az uniós bővítésnek szigorúan érdem-alapúnak kell maradnia. Brüsszel geopolitikai siettetése veszélyes precedenst teremthet, amelyben a csatlakozás feltételei felpuhulnak. A magyar diplomácia várhatóan minden rendelkezésére álló eszközzel lassítani fogja a folyamatot, miközben a nemzeti érdekek és értékek védelmét helyezi előtérbe a nagyhatalmi sakktábla helyett, ahol Ukrajna jelenleg csak egy bábu Európa jövőjének játszmájában.
