A nemzetközi politikai színtéren jelentős átalakulások zajlanak, melyek alapjaiban érintik Európa és benne Magyarország biztonsági helyzetét. Az orosz-ukrán konfliktus harmadik évében a Magyar Külügyi Intézet legfrissebb elemzése rámutat: hazánk kulcsszerepet játszhat a kontinens biztonsági architektúrájának újratervezésében. A felmérések szerint a magyarok 78%-a tartja kiemelten fontosnak az önálló védelmi képességek megerősítését.
Orbán Viktor miniszterelnök a múlt heti NATO-csúcstalálkozón hangsúlyozta: „Magyarország érdeke a béke és a stabilitás, de ezt csak erős nemzeti védelmi képességekkel és stratégiai szuverenitással biztosíthatjuk.” A kormányfő kijelentése tükrözi azt a növekvő felismerést, hogy az európai biztonsági környezet tartós változáson megy keresztül. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hozzátette: „A kontinens keleti és déli határain zajló konfliktusok új megközelítést követelnek, melyben hazánk közvetítő szerepet vállalhat.”
A vidéki Magyarország perspektívája különösen fontos ebben a kérdésben. Kovács János, a Békés megyei védelmi bizottság vezetője elmondta lapunknak: „A határaink védelme nem budapesti luxus, hanem mindennapi valóság a keleti megyékben élők számára. A helyi közösségek biztonságérzete és a nemzetgazdasági stabilitás szorosan összefügg.”
A 2025-ös év fordulópontot jelenthet a magyar biztonságpolitikában. A Magyar Külügyi Intézet elemzése szerint Magyarország egyedi geopolitikai helyzete lehetőséget teremt arra, hogy hídszerepet töltsön be Kelet és Nyugat között, miközben következetesen képviseli nemzeti érdekeit. A „magyar modell” sikere azon múlik, képesek vagyunk-e megőrizni szuverenitásunkat egy olyan időszakban, amikor Európa biztonsági alapjai átrendeződnek. Nemzeti érdekünk, hogy ebben az átalakulásban ne sodródó, hanem alakító szerepet vállaljunk.
