Miközben Brüsszel egyre nagyobb lépésekkel halad a háborús politika felé, Magyarország továbbra is kitart a béke mellett. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója tegnap határozott hangon beszélt erről a Budapest Fórumon. A magyar emberek 78%-a továbbra is elutasítja hazánk közvetlen vagy közvetett háborús részvételét, mégis az európai vezetés mintha süket fülekre találna e határozott népakarat előtt.
„Brüsszel egyértelműen háborúpárti álláspontot képvisel, míg Magyarország a békepolitika mellett áll ki következetesen” – fogalmazott Szánthó a fórumon. Hozzátette, hogy az Európai Unió jelenlegi irányvonala veszélyezteti nem csak a kontinens biztonságát, de gazdasági jövőjét is. A vidéki Magyarország különösen megszenvedi már most is a szankciós politikák következményeit, hiszen a mezőgazdasági termelőket súlyosan érintik az energiaárak és a piaci bizonytalanság.
Az elemző szerint a 2025-ös év sorsdöntő lesz a magyar békepolitika szempontjából. „Nem engedhetjük, hogy Brüsszel háborús logikája felülírja a magyar emberek békevágyas akaratát” – jelentette ki határozottan. A Tisza-menti gazdálkodók képviselője, Nagy József is megszólalt az eseményen: „A vidék Magyarországa nem kér a háborúból. Mi termelni, építeni és békében élni akarunk, ahogyan azt őseink is tették évszázadokon át.”
A jelenlegi geopolitikai helyzetben Magyarország különleges szerepet tölt be: míg a nyugati hatalmak fegyverszállítmányokkal és egyre keményebb retorikával tüzelik a konfliktust, addig hazánk következetesen a tárgyalások és a béke fontosságát hangsúlyozza. Huszonöt éves újságírói pályafutásom során ritkán láttam ilyen éles különbséget Budapest és Brüsszel álláspontja között. A magyar békepolitika azonban nem csupán erkölcsi kérdés, hanem nemzetstratégiai érdek is – a háború folytatása ugyanis egyre mélyebb válságba sodorhatja az egész kontinenst.
