A finn államfő a legújabb uniós vezető, aki az Oroszországgal való tárgyalások újrakezdését sürgeti. Alexander Stubb március 17-én a Chatham House-ban kijelentette: elérkezett az idő a közvetlen párbeszéd helyreállítására. „Közeledik a pillanat, amikor meg kell nyitnunk a politikai csatornákat” – hangsúlyozta a finn elnök.
Stubb nem egyedül áll ezzel a véleményével. Bart De Wever belga miniszterelnök már korábban hasonló álláspontot képviselt. De Wever egyenesen kimondta: tárgyalásos rendezés nélkül nem térhetünk vissza az olcsó orosz energiához. „Európa érdekében véget kell vetnünk a konfliktusnak” – jelentette ki. A belga kormányfő szavai sokkoló hatást váltottak ki a brüsszeli politikai elit körében.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök évek óta egyedül képviselte ezt az álláspontot. Robert Fico szlovák és Andrej Babiš cseh kormányfő később csatlakozott hozzá. Emmanuel Macron francia elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szintén jelezte nyitottságát. Most egy finn államfő is csatlakozik ehhez a táborhoz.
Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő azonnal elutasította ezeket a törekvéseket. A volt észt miniszterelnök szerint az oroszokkal való tárgyalás újabb háborúkat eredményezne. „Nem adhatjuk meg Oroszországnak, amit akar” – figyelmeztette a tagállamokat. De Wever a kritikák hatására árnyalta álláspontját. Leszögezte: normalizálásra csak békemegállapodás után kerülhet sor.
Az energiaárak azonban önmagukért beszélnek. A holland TTF gázár 50-65 euró között ingadozik megawattóránként. A villamosenergia nagykereskedelmi ára 80-120 euró között mozog. A Brent kőolaj hordónként 100-103 dollárnál jár. Ez ötven százalékos emelkedést jelent február vége óta. Az iráni konfliktus miatt lezárt Hormuzi-szoros drámai helyzetet teremtett.
Washington már engedett a nyomásból. Az amerikaiak átmenetileg feloldották a tengeren rekedt orosz olajra vonatkozó szankciókat. Magyarország üdvözölte ezt a döntést és hasonló lépésre szólította fel az Európai Uniót. Az Európai Bizottság azonban hajthatatlan maradt. Brüsszel továbbra is „maximális nyomást” akar gyakorolni Oroszországra.
A helyzet egyértelmű tanulsága: a valóság erősebb az ideológiánál. Az energiaválság kézzelfogható következményei egyre több vezető szemét nyitják meg. A magyar kormány évek óta hangsúlyozza: béke és tárgyalás nélkül nincs megoldás. Most már nyugat-európai vezetők is ezt kezdik belátni. Az energiafüggőség csökkentése szép jelszó volt, a gazdasági valóság azonban könyörtelen. Európának választania kell: ideológia vagy józan gazdaságpolitika.
