Március 27-én Budapesten bemutatott tanulmány arra figyelmeztet, hogy Európa nem készült fel a migrációs kihívásokra. Dezső Tamás legújabb kötetének vitája megerősítette: strukturális nyomás várható. A demográfiai robbanás Afrikában és a Közel-Keleten döntő tényező marad.
A Migration Research Institute főigazgatója egyértelműen fogalmazott a Lónyay-Hatvany Villában. Magyarország kivételes helyzetben van, mert 2015 óta sikeres kormányzati politika védi határainkat. Miközben nyugat-európai országok napi szinten küzdenek illegális bevándorlással, Magyarországon lehetőség nyílt hosszú távú elemzésre. Dezső szerint az EU válaszai kizárólag reaktívak, mélyebb okokat figyelmen kívül hagynak.
Az ENSZ adatai szerint a migrációban érintett térségek népessége 361 millióról 2,47 milliárdra nőtt 1950 és 2025 között. 2050-re elérheti a 3,7 milliárdot. Európa median kora 40-50 év között mozog, számos afrikai országban viszont a lakosság fele tizennégy éven aluli. Ez óriási nyomást jelent континensen.
„Ezek a trendek nem fordulnak meg, hanem erősödnek” – hangsúlyozta Dezső Tamás. Vízhiány tovább súlyosbítja helyzetet, egyes régiókban 2070-re kritikus szintet érhet el. A kutató rámutatott eltitkolt tényre is: érkezők 70-80 százaléka nem háborús övezetből menekül, hanem gazdasági migráns. Túlnyomó többségük 14-34 év közötti fiatal férfi.
Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár Irán destabilizációjáról beszélt, ami újabb migrációs hullámot indíthat. „Hosszan tartó instabilitásra és káoszra kell számítanunk” – mondta. Az Európai Bizottság migrációs paktum gyorsított végrehajtását bírálta, mert eszközei újabb érkezéseket ösztönöznek visszatartás helyett.
Az államtitkár kiemelte: tömegméretű illegális migráció egyre szervezettebb, professzionális rendszerré vált. Embercsempész hálózatok bevált útvonalakon működnek, profitábilis üzletet építettek ki. „Működő és jövedelmező rendszerről van szó” – fogalmazott Rétvári. Az EU végrehajtási gyengeségét is bírálta: illegális migránsok több mint 80 százaléka nem küldhető vissza, jogi döntések gyakorlatban értelmetlenné válnak.
Dömötör Csaba európai parlamenti képviselő brüsszeli tapasztalatait osztotta meg. A belga fővárosban migráció és szervezett bűnözés összefonódását látja, különösen antwerpeni kikötőn keresztül zajló kábítószer-kereskedelemben. Magyar gyakornok elmesélte neki: tömegközlekedésen azt mondták neki, már nem otthon van. Dömötör szerint migrációs kihívások nyugat-európai országokban rendszerszintűvé váltak.
A képviselő három feltételezést azonosított európai politikai vitában. Multikulturalizmus elkerülhetetlen, migráció megoldja munkaerőhiányt, illetve kevésbé nyíltan: új érkezők átformálhatják választási dinamikát migrációpárti erők javára. Ezek a feltételezések téves alapokon nyugszanak.
Marsai Viktor, a Migration Research Institute igazgatója migrációs gazdasági gyökereit emelte ki Szubszaharai Afrikában. „Évente tizenötmillió fiatal lép olyan munkaerőpiacra, ami lényegében nem létezik” – mondta. Strukturális munkanélküliség kulcsfontosságú taszító tényező. Éghajlatváltozás és terrorizmus tovább destabilizálja ezeket térségeket, migrációs ösztönzőket erősítve.
Marsai szerint hatékony migrációkontroll mégis elérhető marad. Egyesült Államok, Oroszország és Kína példája bizonyítja: szigorú határellenőrzés működőképes. „Illegális migráció nem kontrollálhatatlan jelenség, politikai akarattól függ” – hangsúlyozta. Világos és végrehajtható politikai jelzések fontosságát emelte ki.
A budapesti panel megerősítette: Európa vezetői továbbra is rövidtávú válaszokat keresnek hosszú távú problémára. Magyarország megközelítése, amely nemzeti szuverenitást és hatékony határvédelmet helyez előtérbe, egyre inkább igazolódik. A következő évtizedek demográfiai és geopolitikai kihívásai előtt Európának végre szembe kell néznie valósággal.
