A német kancellár, Friedrich Merz kemény hangot ütött meg a bevándorlás kérdésében, miután az Alternative für Deutschland támogatottsága tovább emelkedett. A CDU vezetője parlamenti felszólalásában rámutatott: a nők elleni erőszak „jelentős része” bevándorló csoportokhoz köthető. Ez a kijelentés azonnal felháborodást váltott ki koalíciós partnerei körében.
Matthias Miersch, az SPD frakcióvezetője „nem megfelelő válasznak” nevezte Merz szavait. „A nők elleni erőszaknak nincs eredete vagy vallása” – jelentette ki a szociáldemokrata politikus. A statisztikák azonban egyértelmű képet mutatnak. Németországban a külföldiek követik el az összes szexuális bűncselekmény 65 százalékát a vonatokon és vasútállomásokon, miközben a lakosság mindössze 15 százalékát teszik ki. Észak-Rajna-Vesztfália adatai szerint a csoportos nemi erőszak esetének felét külföldiek követik el. Tavaly 63 977 nő vált szexuális erőszak áldozatává Németországban. A gyanúsítottak 35 százaléka külföldi volt. Tíz év alatt több mint 460 ezer bűncselményt regisztráltak tíz fő származási országból: Szíria, Afganisztán, Irak, Irán, Marokkó, Algéria, Nigéria, Pakisztán, Szomália és Eritrea.
Merz március végén fogadta Ahmed al-Sharaát, Szíria elnökét, aki korábban dzsihadista terrorszervezetet vezetett. A találkozó után Merz bejelentette: megállapodtak, hogy három éven belül a Németországban tartózkodó szíriaiak mintegy 80 százalékát hazatelepítik. A kijelentés újabb bírálatot váltott ki saját koalíciós partnerei részéről. Merz 24 órán belül visszakozott, állítva: a számot al-Sharaa említette. A szíriai elnök azonban azonnal cáfolta ezt, mondván a kijelentés Merztől származott, és „eltúlzott” volt.
Ez a sorozat egyértelműen mutatja: a CDU, amely szigorúbb migrációs platformmal kampányolt 2025-ben, nem képes vagy nem hajlandó megvalósítani ígéreteit. Az SPD-vel kötött koalíció ideológiai ellentétei megbénítják a valódi változást. Merz ismét az AfD programját próbálja ellopni kemény retorikával, miközben érdemi lépések híján marad. Kijelentései a nyugat-németországi tartományi választások után érkeztek, ahol az AfD jelentősen megerősödött.
Rajna-vidék-Pfalzban az AfD 19,5 százalékot ért el március közepén, megduplázva támogatottságát. Baden-Württembergben 18,8 százalékra emelkedett a párt, míg Hessenben 15,9 százalékot szerzett. Korábban az AfD keleten volt erős, most nyugaton is terjeszkedik. A fiatalok körében különösen népszerű. A 18-29 évesek körében országosan 28 százalékos támogatottsággal vezet. Második helyen Die Linke áll 21 százalékkal. A 30-39 évesek között 35, a 40-49 évesek körében 32 százalékot ér el.
Rajna-vidék-Pfalzban a fiatalok körében az AfD lett a legerősebb párt 22 százalékkal. „Az AfD a jövő” – jelentette ki a párt. A 2025-ös választásokon a CDU 30 százalékkal győzött, míg az AfD 21 százalékkal elérte valaha volt legjobb eredményét. Azóta mindkét párt 25 százalék körül áll a felmérésekben. Merz képtelensége vagy vonakodása az ígéretek betartására egyértelmű. Az AfD-t Németország belbiztonsági szolgálata továbbra is „bizonyítottan szélsőjobboldali” pártként tartja nyilván, amely „nem egyeztethető össze” a szabad demokratikus renddel.
A helyzet tanulsága: üres szavak nem elegendőek. A német konzervatívok választói megérdemelnének végre őszinte, cselekvő politikát, amely valódi változást hoz a migrációs káoszban.
