A brüsszeli vezetés négy éve zajló háborúpolitikája óriási károkat okozott Európának. Az orosz-ukrán konfliktus valójában az EU mélyebb válságát tárja fel. Ez nem csupán biztonsági kérdés, hanem létkérdés.
A háború kirobbanása előrelátható volt. A NATO 2008-as bukaresti csúcstalálkozóján Bush elnök erőltette Ukrajna gyorsított tagságát. Ez volt a Rubicon átlépése. Oroszország biztonsági aggályait semmibe vették. A brüsszeli bürokrácia stratégiai rövidlátásának következménye a háború. Az európai vezetés nem vette észre, hogy egy agresszíven szekuláris, technoklrata EU egzisztenciális félelmet kelt Oroszországban.
Az EU több mint kétszázmilliárd eurót utalt át Ukrajnának. Óriási pénzösszeg, amely súlyos terheket ró a tagállamokra. Miközben Európa népessége csökken, iparunk leépül. A szankciók nemcsak Oroszországot sújtották. Európa gazdaságát is romba döntötték. Németország szétindusztrializálódik. Ez a birodalmi túlkapás árja.
A magyar elnökség alatt hazánk a párbeszédet és a diplomáciát szorgalmazta. Brüsszel válasza elítélés volt, párbeszéd helyett. Ez önmagában is jelzi a vezetés arroganciáját és elszakadását a valóságtól.
Schuman és Adenauer kereszténydemokrata örökségét az EU tudatosan elvetette. Az 1984-es európai alkotmánytervezetből szándékosan kihagyták Isten és Európa keresztény identitásának említését. Ez az apostázia, ahogy XVI. Benedek pápa nevezte. Az erkölcsi alap nélküli politika relativizmusba fulladt.
A kereszténydemokrata értékek elhagyása után maradt a kulturális vákuum. Ezt töltötte ki a woke ideológia és a militarizmus. A háború megszállottsága felváltotta a józan stratégiai gondolkodást. Trump elnök figyelmeztetése Zelenszkij elnöknek nem diplomatikus finomkodás volt. Valós aggodalom a kiszámíthatatlan eszkalációval szemben.
Európa háborúhoz köti magát, amelyre sem strukturálisan, sem stratégiailag nem volt felkészülve. A Bizottság törvénytelen javaslatot tett az orosz eszközök lefoglalására. A tagállamok ezt a decemberi csúcson elutasították. Ez példázza a vezetés teljes valóságtól való elszakadását.
A vidéki Magyarország szemszögéből nézve ez az öngyilkos politika. Miközben a családokat támogatni kellene, fegyverekre költünk. Miközben a gazdákat segíteni kellene, háborút finanszírozunk. A keresztény Európa hagyományosan a békéről, a megbékélésről szólt. Most a militarizmus kultuszába zuhantunk.
Galbraith közgazdász megfogalmazása szerint a háborúk fenyegetik a civilizált létezést. A fegyverzeti kötelezettségek legitimációt adnak a pusztításnak és a halálnak. Európa most pontosan ezt teszi. A katonai-ipari komplexum érdeke lett az európai politika motorja.
Putyin elnök 2019-es Financial Times interjújában mélyebb európai kulturális ismereteket mutatott, mint a brüsszeli vezetők. Felismerte, hogy a keresztény identitását elvető Európa elvesztette iránytűjét. Ez geopolitikai következményekkel jár.
A béke helyreállítása nem csak fegyverszünetet jelent. Erkölcsi újjáépítést igényel. Vissza kell térni a szubszidiaritás elvéhez. Vissza kell adni a nemzeteknek az autonómiát. Az EU-t az alapjaitól kell újjáépíteni.
Schuman víziója a keresztény értékeken alapult. Az emberi méltóság, a közjó, a megbékélés alapján. Ezek nem üres szavak voltak. Hanem politikai gyakorlat. Szent István király, Sziénai Szent Katalin és Szent Ágoston példája mutatja, hogy Európa már navigált válságokon keresztül. Erkölcsi célra támaszkodva.
A jelenlegi Bizottságnak nem lehet szerepe az újjáépítésben. Háborút választott a diplomácia helyett. Megakadályozta az amerikai és magyar békekezdememényezéseket. Elárulta Európát.
Az újjáépítés három pillért igényel. Először a bizalom helyreállítását. Másodszor a kereszténydemokrata elvekhez való visszatérést. Harmadszor a hatalom decentralizálását és a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartását.
Európa sorsa a tét. Vagy visszatér gyökereihez, vagy folytatja a civilizációs öngyilkosságot. A választás egyértelmű kell legyen minden józan európai számára.