Brüsszellel folytatott tárgyalások a befagyott uniós forrásokról
Első napok és prioritások
Péter Magyar már az eskü letételét megelőzően tárgyalásokat kezdett Brüsszellel a befagyott uniós források feloldásáról. Az új miniszterelnök-jelölt kijelentette, első napjait a kormányzásban példátlan mandátummal és felelősséggel kezdi, amit az április 9-i választási eredmény biztosított számára. A magyar gazdaság újraindításának szempontjából létfontosságúnak nevezte az EU-s támogatásokat, amit – szavai szerint – nem alamizsnaként, hanem az Unióban betöltött szerepünk kompenzációjaként értelmez.
Korrupció elleni intézkedések és jogállamiság
Magyar a tárgyalások során elkötelezte magát a korrupció elleni intézkedések mellett, beleértve Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészhez, valamint a bírósági, a sajtó és a felsőoktatási függetlenség helyreállítását. Ezek teljes körű végrehajtása mellett dolgoznak a jogállamisági aggályok miatt blokkolt források feloldásán. A technikai tárgyalások már a legmagasabb szakmai szinten elkezdődtek. Magyar hangsúlyozta, hogy a távozó kormány politikájának következményei nem szűnnek meg egy éjszaka alatt, de a megoldásokra kell fókuszálni, nem a kifogásokra. Az első lépéseket megteszik, és a harmadik hivatalos külföldi útját Brüsszelbe tervezi, ahol politikai megállapodást kíván elérni a magyar polgárok és vállalkozások számára szükséges források gyorsításért.
A nemzeti érdekek és a vidéki igények védelme
Alapvető kérdés, hogy a tárgyalások során mennyire tudja majd Magyar védelmezni hazánk nemzeti érdekeit és szuverenitását, ne csak a feltételek teljesítőjeként lépjen fel. Az EU-s források feloldása valóban sürgető, de a magyar falvak és kisvárosok életében a stabilitás és a hagyományos értékek megőrzése is legalább olyan fontos. Az új kormánynak ezeket a vidéki igényeket is figyelembe kell vennie a brüsszeli pályázatok mellett. A választások bizonyították: Magyarország Európához tartozik, de európai lennie kell oly módon, hogy közben önmaga maradjon.
