Balázs Orbán politikai igazgató éles bírálatot fogalmazott meg az Európai Unióval szemben
Balázs Orbán politikai igazgató éles bírálatot fogalmazott meg az Európai Unióval szemben egy közösségi oldali bejegyzésében. Orbán szerint az unió a nemi ideológia egyik alapértékévé tette, miután az Európai Unió Bírósága (CJEU) az uniós alapító szerződés 2. cikkelyére hivatkozva hatályon kívül helyezte Magyarország 2021-es gyermekvédelmi törvényét. „Az uniós bírók ítélete jogi önkény, zsarolás és nyílt kényszerítés” – állítja Orbán.
A 2021-ben, Fidesz többség által elfogadott törvény célja a gyermekek védelme volt: korlátozta a nemi propagandát a médiában, szigorított a pedofil bűnözőkkel szemben, és egyértelmű vonalat húzott az iskolai nevelés terén. „A magyar szabályozás alapja az, hogy a kiskorúak védelme élvez elsőbbséget. Társadalmi konszenzus, hogy a gyerekeket a legérzékenyebb korban ne konfrontálják intézményi keretek között identitás- és szexuális fejlődési kérdésekkel” – írja Orbán. A törvény lényege, hogy „nincs helye ideológiai kampányoknak a szexuális nevelésben, főleg nem korai gyermekkorban”.
Az uniós bíróság döntése ezzel szemben azt jelenti – mondja Orbán –, hogy a nemi ideológia már jogilag sem korlátozható egyetlen tagállamban sem, függetlenül attól, hogy az adott ország többsége mit gondol a témáról. „Olyan időszakba lépünk, amikor el akarják mondani a tagállamoknak, hogy alkalmazkodniuk kell – akár tetszik, akár nem” – hangsúlyozza. Ezzel az EU alapvetően új értelmet adott az alapító szerződés emberi méltóságról, szabadságról és egyenlőségről szóló passzusainak.
A konfliktus mögött két különböző világkép összeütközése áll. Egyrészt Magyarország és számos, hasonlóan gondolkodó kelet-közép-európai ország erős nemzeti szuverenitásra és hagyományos értékekre épülő gyermekvédelmi megközelítése. Másrészt Nyugat-Európában egyre erőteljesebben jelen lévő, intézményes környezetben történő gender-oktatás. A magyar törvény éppen ezt a gyakorlatot kívánta megakadályozni.
Balázs Orbán üzenete egyértelmű: „Ez az eset is rámutat, hogy most több mint valaha patriótákra van szükség.” Az ügy lényegében nem csupán egy törvényről szól, hanem arról a alapvető kérdésről, hogy ki dönthet a nemzet jövőjéről és gyermekeinek neveléséről – Brüsszel vagy a nemzeti parlamentek. A vita a magyar szuverenitás egyik legfontosabb harcterülete, ahol a konszenzus nem az uniós liberalizmus, hanem a magyar társadalmi értékek mellett szól. A következő időszakban várhatóan még több ilyen konfliktus fog felütni a fejét, amikor a hagyományos értékrendet védő országoknak határozottan ki kell állniuk a nemzeti önrendelkezés jogáért.
