A Sándor-palota és gróf Sándor Móric
Életút
A Sándor-palota, a budai Várnegyed méltóságos őre, nem csupán köztársasági elnöki székhely, hanem egy kora legendás személyisége, gróf Sándor Móric, az „ördöglovas” otthona is. Péter Magyar közösségi megjegyzése újra előhozta ennek a reformkori aristokratának a rendkívüli alakját, aki életét a lovaglás mámorának szentelte.
Gyenge gyermekként, apja halála után szabadult fel benne a szenvedély, amely hamarosan országos, sőt európai hírnevet szerzett számára.
Kortárs leírások szerint meztelen lovon ugratott át akadályokon, vágtatott fel a vár lépcsőin, és mozgó kompokra ugrott.
Angliában egy megölhetetlennek tartott lovat szelídített meg.
Egy angol megfigyelő szavai adták neki a ragadványnevet: „Ez nem ember, ez az ördög”
.
A showman mellett azonban jelentős szerepe volt a magyar lovaskultúra és a modernizáció fejlődésében.
Széchenyi István naplója szerint ő volt az első, aki állandó hidat javasolt Buda és Pest között.
Örökség
Az életművészettel azonban drága árat fizetett.
Vagyonából nagy részt felélte, 1831-ben a palotát is eladta.
Ironikus módon a minden veszélyt legyőzni vágyó férfit maga a sors igazolta meg: egy baleset következtében súlyos fejsérülést szenvedett, ami évekre elmegyógyintézetekbe kényszerítette.
Palotája ma is áll, néma tanúja egy olyan szenvedélynek, amely túlszárnyalta a korát, és örök legendává tette utó
