Az európai határokra növekvő migrációs nyomás egyre inkább érezhető, különösen a keleti-mediterán útvonalon. Görögország minisztereinek riasztó adatai szerint Libyában körülbelül félmillió migráns várja a lehetőséget, hogy Európa felé induljon. Bár a törökországi átkelések száma csökkent, a líbiai útvonalon, Kréta felé drámai növekedés tapasztalható: május elején 300 fő érkezett 24 óra alatt, az ENSZ pedig közel 17 000 érkezőről számolt be idén. Görögország válaszként megerősíti a parti őrséget, mert tisztában van vele, hogy a 2026 júniusi hatályba lépő Európai Migrációs és Menekültügyi Egyezmény előtti hónapok kritikusak lesznek.
A helyzetet tovább bonyolítja az iráni válság, amely jelentés szerint már most nagy számú lakost űzött el otthonából. A szomszédos országok, mint Törökország és Irak, már így is telítettek, ezért sok menekült valószínűleg továbbhalad Európa felé. Az Európai Bizottság enyhítésképpen párbeszédet kezdeményezett az afganisztáni talibánokkal a visszatérések tárgyában, noha hangsúlyozzák, hogy ez nem jelent elismerést a rezsim iránt. A Brüsszel által vezetett tárgyalások lényege az lenne, hogy a biztonságosnak minősített harmadik országokban létrehozott „visszatérítési központok” segítségével növeljék a sikeres eljárások számát. Jelenleg az elutasítottak mindössze 20%-a utazik haza, évente nagyjából 400 000 rendelet ellenére is.
Az Európai Unió új migrációs megközelítésének egyik kulcseleme a visszatérítések megszervezése, amit a jobboldali pártok támogatnak is. Ugyanakkor a Migrációs Egyezmény más részei, különösen a tagállamok közötti elosztási mechanizmus, heves kritikát váltott ki. A rendelet értelmében a „nem nyomás alatt álló” országoknak vagy 21 000 migránst kell befogadniuk, vagy 420 millió eurót kell befizetniük egy szolidaritási alapba. Sokak szerint ez a rendszer a probléma gyökerét – a határok védelmét – hanyagolja el, és helyette a bevándorlás újraelosztására fókuszál.
Magyarország új kormánya bejelentette, hogy végrehajtja az uniós egyezményt, ami markáns eltérés az előző, Brüsszel migrációs politikájával szembenálló kormányzattól. Anita Orbán külügyminiszter a miniszteri meghallgatásán hangsúlyozta, hogy a kormány meg akarja oldani az Európai Bírósággal szemben álló jogvitákat – amelyekért jelenleg napi egymillió eurós bírságot fizetünk –, és azt, hogy a szerződés szerinte nem tömeges bevándorlást jelent, hanem kölcsönös segítséget. Kritikusak szerint ez a lépés ellentmond a Tisza Párt kampányüzenetének, amely szigorúbb migrációs politikát ígért. Az ország jövője e kérdésben tehát nemcsak a határok biztonságát, hanem a szavazók bizalmát is érinti.
