Migráció és dzsihádizmus: Európa biztonsági kihívásai 2015-2025 között

A solingeni szúrásos támadás 2024 augusztusában ismét felelevenítette Európa legfájóbb sebeit. Issa al-Haszán, a kitoloncolásra várakozó szíriai menedékkérő három ártatlan embert ölt meg, köztük egy férj karjaiban vérző feleséget. A merénylet, melyet az ISIS vállalt magára, messze nem egyedi eset. Egy frissen publikált, hat hónapos kutatómunka alapján készült adatsor mutatja ki nyersen a migráció és a dzsihádizmus összefüggését: az európai dzsihádista merényletek 45 százaléka köthető migránsokhoz az elmúlt évtizedben. Ez a népességrész arányában sokszoros túlreprezentációt jelent.

Az adatok árnyalnak egy veszélyes illúziót is. A merényletet elkövető migránsok 47 százaléka teljes jogú menedékes vagy letelepedett státusszal rendelkezett. Nem a jogi kilátástalanság, hanem gyakran a befogadó társadalom és értékeinek elutasítása vezetett a radikalizálódáshoz. A támadások célpontjai is ezt tükrözik: LMBTQ rendezvények, nők, zsidó közösségek és a nyugati életforma szimbólumai. A migráns dzsihádisták jelentős része Európába érkezésük után önszorgalomból radikalizálódott, de ez nem teszi kisebbé a kérdést: milyen előzetes világnézeti alapra építkezhetett ez a folyamat?

Míg Németország, amely a menekültválság csúcspontján nyitott határokat, a merényletek közel felének színhelye volt, addig Magyarország, amely határait védte, gyakorlatilag nulla hasonló terrorcselekményt regisztrált. Ez nem véletlen egybeesés, hanem egy politikai választás következménye. A brüsszeli bírságok és erkölcsi leszámolások ellenére a magyar modell – a határok védelme és a szuverén döntéshozatal – a biztonság terén érvényesült.

• A migráció és a dzsihádizmus összefüggése
• Európai dzsihádista merényletek 45 százaléka migránsokhoz köthető
• A merényleteket elkövető migránsok 47 százaléka teljes jogú menedékes
• A támadások célpontjai: LMBTQ rendezvények, nők, zsidó közösségek
• Migráns dzsihádisták radikalizálódása önszorgalomból
• A magyar modell és a határok védelme

A negyedik dzsihádista hullám, a kulturálisan elszigetelt, resentimentummal teli „idegenek lázadása” továbbra is veszélyt jelent. Az első lépés a megoldás felé nem a naív elfogadás, hanem a tények tagadás nélküli, bátor megállapítása. Ahogy a magyar kormány már 2015-ben megjósolta: a kontroll nélküli migráció közvetlen biztonsági kockázatot hordoz. Ma, tíz év és számtalan áldozat után, ez a tanulság nyomasztóan nyilvánvalóvá vált mindenki számára, aki hajlandó a számokat és a sírköveket nézni.