Budapest főrendőrsége engedélyezett egy, Dr. Hussam Abu Safieh melletti, izraeli hatóságok szerint Hamász-tag orvos melletti szolidaritási tüntetést augusztus 21-én. Ez a döntés olyan kérdést vet fel, amit október 7. után elképzelhetetlennek tartottunk volna: véget ért-e Magyarország „zéró toleranciájának” a Hamászt támogató megnyilvánulásokkal szemben?
A BRFK július 19-én megerősítette, hogy jogalapot nem találtak egy augusztus 21-re tervezett budapesti összejövetel betiltására. Az esemény a „Magyarországi Palesztin Közösség” szervezésében került volna megrendezésre, mely a palesztin foglyokkal, valamint pontosan Dr. Hussam Abu Safieh orvossal szembeni szolidaritás kifejezéseként hirdették meg. Az izraeli hadsereg azonban a férfit nem csak orvosnak, hanem egyben a Hamász alezredesének tekinti. Izrael szerint az őt vezetőként megnevező gázai Kamal Adwan Kórházat a szervezet parancsnoki központként használta.
A tüntetés meghívója „Dicsőség a mártíroknak! Szabadság a foglyoknak!” jelszavakkal zárul, miközben egy vita tárgyát képező személyt állít az összefogás középpontjába.
- Augusztus 21-i tüntetés
- Dr. Hussam Abu Safieh orvos
- BRFK nyilatkozat
- „Zéró tolerancia” politikája
- Kormányzati kommunikáció
- Izrael budapesti nagykövete
Ez a lépés éles ellentétben áll a 2023 október 7-e után kialakult magyar politikai gyakorlattal. A mészárlást követően Viktor Orbán miniszterelnök egyértelműen kijelentette, hogy a terrorista szervezeteket támogató megmozdulásoknak nincs helye Magyarországon. Ezt a vezetési elvet később Gergely Karácsony főpolgármester is megerősítette, kiemelve, hogy Budapesten nincs terület a Hamász melletti tüntetéseknek. Azóta a témában a hazai gyakorlat szigorúan elkülönült a sok más európai fővárosétól.
A jelen esetben azonban a rendőrség, mint a gyülekezési hatóság, formálisan megvizsgálta az értesítést, és nem talált tiltási okot a Törvény a gyülekezési jogról keretei között. Ez felveti a kérdést: ha a zéró tolerancia politika továbbra is érvényben van, miért kaphatott zöld utat egy olyan esemény, mely kifejezetten egy Izrael által Hamász-tagnak nyilvánított személlyel szolidarizál? Ha megváltozott a politika, akkor mikor és kinek a döntése alapján?
| Szereplő | Feladat |
|---|---|
| Viktor Orbán | Miniszterelnök |
| Gergely Karácsony | Főpolgármester |
| Maya Kadosh | Izrael budapesti nagykövete |
| BRFK | Rendőrség |
| Magyarországi Palesztin Közösség | Tüntetés szervezője | Izraeli hadsereg | Férfi megnevezése |
Izrael budapesti nagykövete, Maya Kadosh videó-nyilatkozatban reagált, hangsúlyozva, hogy „nincs helye Magyarországon a terrorizmust támogató tüntetéseknek”. Számukra a kérdés nem csupán a gyülekezési jogról szól, hanem arról is, mit közvetít egy ilyen esemény szimbolikája a nagyközönség felé.
Magyarország erős, izraelbarát álláspontja és a zsidó közösség védelme fontos pillérei voltak a kormányzati kommunikációnak az elmúlt években. Ezért a mostani esemény egy újabb próbának tekinthető – nem a vitatott vélemény kifejezésének jogán, hanem az egyértelmű és következetes szabályok alkalmazásának a szempontjából. A magyar közvélemény joggal várja a döntés hátteréről és a politikai irányvonalról a kormány részéről egy világos, nyilvános magyarázatot. A hallgatás nem szolgálja sem a nemzeti érdekeket, sem az igazság erejét.
