A Beneš-dekrétumok ügye újra feszültséget kelt Magyarország és Szlovákia kapcsolatában. A második világháború után kiadott jogfosztó rendelkezések, melyek közel 100 ezer felvidéki magyart fosztottak meg állampolgárságától, ismét diplomáciai vitát robbantottak ki a két ország között. A szlovák miniszterelnök, Robert Fico határozottan ellenáll a dekrétumok újraértékelésének, míg Orbán Viktor kormánya a felvidéki magyarság jogainak védelmében lép fel.
„A Beneš-dekrétumok a mai napig élő sebek a felvidéki magyarság testén, és nem lehet őket a történelem lomtárába söpörni” – jelentette ki a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter a pozsonyi találkozón. A szlovák fél ezzel szemben a „belügyekbe való beavatkozásként” értékeli a magyar álláspontot. Robert Fico miniszterelnök szerint „a dekrétumok a szlovák államiság alapját képezik, és megkérdőjelezésük veszélyeztetné a szlovák szuverenitást”.
A vita különösen érzékeny, mivel mindkét országban erős nemzeti érzelmű kormányok vannak hatalmon. A felvidéki magyar közösségek képviselői aggodalmuknak adtak hangot. „Nyolcvan évvel a jogfosztások után is várjuk az igazságtételt. Nem kártérítést akarunk, hanem erkölcsi jóvátételt” – mondta Csáky Pál, a felvidéki magyar közösség egyik meghatározó személyisége.
A vitában az Európai Unió egyelőre nem foglalt állást, de szakértők szerint újabb próbatételt jelent a V4-es együttműködés számára. A kisebbségi jogok és a történelmi sérelmek feldolgozása továbbra is neuralgikus pont maradt Közép-Európában. A magyar diplomácia álláspontja szerint azonban nincs valódi európai integráció a múltbeli igazságtalanságok őszinte rendezése nélkül. A következő hónapokban várhatóan fokozódik a diplomáciai párbeszéd a két ország között, miközben a felvidéki magyarság helyzetének rendezése továbbra is várat magára.
