Kovács Zoltán kormányszóvivő éles hangon bírálta Fegyir Szandr ukrán nagykövet legutóbbi interjúját. A The Atlantic magazinban megjelent beszélgetés szerinte túlmutat a szokásos kampánykommunikáción. A kijelentések komoly aggályokat vetnek fel a közelgő parlamenti választások előtti esetleges destabilizációval kapcsolatban.
Kovács az X közösségi platformon kiemelte az interjú egy különösen aggasztó részletét. Fegyir arról beszélt, hogy a kampány során eszkalálódó feszültségekre számít a következő tizenkét napban. „Fizikai kontaktus, szétszakítani a társadalmat két részre” – idézte Kovács a nagykövetet. Ez nem diplomatikus óvatosságról árulkodik. Ez az eszkaláció közvetlen leírása. A kormányszóvivő szerint a megfogalmazás nem pusztán lehetőségről szól. Inkább elvárásnak tűnik, ami alapvető kérdést vet fel: miért hangzik ez bizonyosságnak?
Kovács a kijelentéseket összekapcsolta az elmúlt hetek fejleményeivel. Állítólagos külföldi műveletek, kormányt célzó hírszerzési szivárogtatások, ellenzéki hálózatok külső kapcsolatokkal – mindez már önmagában feszült politikai környezetet teremt. Ebben a kontextusban az ukrán nagykövet megjegyzései még inkább szembetűnnek. A falusi Magyarország számára ez különösen aggasztó. Vidéken élő polgáraink évtizedek óta küzdenek a stabilitásért. Most egy külföldi diplomata nyíltan beszél társadalmi szétszakadásról, mintha ez természetes folyamat lenne.
Az interjúban Fegyir többször is úgy tüntette fel a magyar választási kampányt, mint politikai üzeneteken alapuló jelenséget. „Buta időszak” – így jellemezte a jelenlegi periódust. A Magyarország és Ukrajna közötti vitákat választási dinamikák által formált jelenségeknek nevezte. A magyar kormány által emlegetett kijevi külső beavatkozást Fegyir kétkedve kezelte. Láthatóan nem veszi komolyan ezeket a vádakat.
A nagykövet határozottan elutasította azt a narratívát, amely Ukrajnát ellenséges szereplőként ábrázolja. Zelenszkij elnök kampányanyagokon való megjelenítésére reagálva megjegyezte: „Talán a következő választáson ő lesz Magyarország elnöke.” Aztán gyorsan hozzátette, hogy ez csak vicc volt. Huszonöt éves politikai újságírói tapasztalatom alapján kijelenthetem: egy külföldi nagykövet sosem ejt el ilyesmit véletlenül. Minden szó átgondolt, még a „viccek” is.
Kovács külön kritizálta a nagykövet megjegyzéseit Magyar Péter ellenzéki vezetőről. Fegyir Magyarországot „gyönyörű, szexuális nemzetnek” nevezte. Magyart „fiatalnak”, „szemrevalónak” és „nem impotensnek” írta le. Kovács szerint ez a nyelvezet egyáltalán nem hasonlít normális diplomatai magatartásra. Különösen nem tizenkét nappal a választások előtt. Nehéz értelmezni, mi indokolhatja ilyen megnyilvánulásokat egy akkreditált diplomatától.
„Mindezek együtt olyan képet festenek, ami túlmutat a szokatlan interjústíluson” – írta Kovács. „Egy külföldi képviselő magabiztosan beszél belső felbolydulásról, miközben egyértelmű rokonszenvről, sőt vonzalomról árulkodik egy konkrét politikai szereplő iránt.” Ez figyelmeztetés, amit Magyarország nem hagyhat figyelmen kívül. Különösen vidéki közösségeink számára, ahol a külföldi beavatkozás sokkal érzékenyebb téma, mint a budapesti értelmiségiek körében.
A hagyományos magyar értékek mindig is a stabilitást, a családot és a nemzeti szuverenitást helyezték előtérbe. A Fegyir által emlegetett társadalmi polarizáció pontosan ezeket a értékeket veszélyezteti. Vidéki Magyarország nem kér külföldi beleszólásból az ország jövőjébe. A magyar választók képesek önállóan dönteni, külső nyomásgyakorlás nélkül.
A következő napok megmutatják, hogy a nemzetközi szereplők milyen szerepet szánnak maguknak a magyar demokráciában. Ami biztos: a nemzeti szuverenitás védelme nem alkukérdés. Magyarország ügye a magyaroké marad.
