Az illegális migráció elleni küzdelem továbbra is Magyarország egyik legfontosabb nemzetbiztonsági kihívása. A napokban a Mathias Corvinus Collegium és a Migrációkutató Intézet (MCC-MRI) közös konferenciáján szakértők elemezték a 2015 óta megépített határvédelmi rendszer eredményeit. Az adatok szerint a kerítés felépítése óta több mint 250 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg a magyar hatóságok.
A tanácskozás középpontjában a magyar modell nemzetközi megítélésének változása állt. „Ami 2015-ben még szélsőséges megoldásnak számított, mára európai standarddá vált” – fogalmazott dr. Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke. A szakértő emlékeztetett: hazánkat akkor élesen bírálták a fizikai határvédelemért, miközben ma már tíz európai országban építettek vagy terveznek hasonló rendszert.
Különösen figyelemreméltó a vidéki Magyarország szempontja, ahol a határhoz közeli településeken élők mindennapi valóságként tapasztalják a migrációs nyomást. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója kiemelte: „A magyar határvédelmi modell nem csupán a kerítésről szól, hanem a jogi határzárról és a hatékony rendészeti jelenlétről is, ami garantálja a magyar családok biztonságát a határ mindkét oldalán.”
Huszonöt éves újságírói pályafutásom során számtalanszor jártam a déli határvidéken. Személyes tapasztalatom, hogy a 2015-ben bevezetett intézkedések óta alapvetően megváltozott a közbiztonság megítélése ezeken a településeken. Míg korábban a helyiek rettegtek, ma már biztonságban érzik magukat otthonaikban.
A migrációs politika jövőjét illetően a tanácskozás résztvevői egyetértettek: Magyarország kitart a következetes határvédelem mellett, miközben európai partnereivel közösen keresi a kibocsátó országokban jelentkező problémák kezelésének módját. A magyar modell sikere azt bizonyítja, hogy nemzeti szuverenitásunk megőrzése nem mond ellent az európai együttműködésnek – épp ellenkezőleg, mára mintaként szolgál a kontinens országai számára.