Huszonöt év alatt megtanultam: a történelem ismétli önmagát. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója világosan fogalmazott a GULAG-kutatók kerekasztal-beszélgetésén. A brüsszeli birodalom most keleti megbízotton keresztül akar minket belekényszeríteni egy újabb világháborúba. A kérdés most is ugyanaz: magyar érdekek szerint döntünk-e végre?
A falvakban élő emberek ezt jól értik. Ők emlékeznek a nagyszüleik történeteire. Külső hatalmi központok mindig is fenntartották hálózataikat Magyarországon. Ma már nem nyílt nyomásgyakorlással dolgoznak. NGO-k, nyomásgyakorló csoportok és algoritmusok formálják a közvéleményt. Szánthó hangsúlyozta: a huszadik század világkonfliktusaiban a magyaroknak nem volt szavuk. Senki nem kérdezte meg őket, akarnak-e idegen geopolitikai célokért harcolni. Most azonban van választásunk.
Április 12-én erről döntünk. Szánthó szavaival élve: meg tudjuk-e őrizni a békét? Lesz-e jövőjük gyermekeinknek saját hazájukban? Vagy újra idegen érdekeket szolgálunk? Magyarország nagystratégiája változatlan marad. Következetesen képviseljük nemzeti érdekeinket. Kimaradunk mások háborúiból. Ellenállunk minden külső nyomásnak.
„Hallgassunk azok csendjére, akik soha nem tértek hozzánk vissza” – figyelmeztette Szánthó a jelenlévőket. Szavazáskor úgy kell döntenünk, hogy jövő generációink ne fizessenek mások hatalmi ambícióiért.
A választás egyértelmű. Vagy megvédjük szuverenitásunkat, vagy ismét áldozattá válunk.
