Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom évfordulóján elmondott beszédében kemény szavakkal bírálta az Európai Uniót és a háborúpárti politikát. A Millenárison tartott ünnepségen mintegy ötezer magyar előtt szólalt fel, miközben az ország továbbra is a béketábor élén áll a kontinensen. „Magyarország nem kér a háborúból, ahogy ’56-ban is a szabadságért küzdöttünk, most a békéért harcolunk” – hangsúlyozta a kormányfő.
A miniszterelnök beszédében párhuzamot vont az 1956-os forradalom és a jelenlegi geopolitikai helyzet között. Kiemelte, hogy akkoriban is, most is külső hatalmak akarták megmondani, merre haladjon az ország. „A magyar szabadság azt jelenti, hogy mi magunk döntjük el a sorsunkat” – fogalmazott Orbán, majd hozzátette: a brüsszeli bürokraták ugyanúgy diktálni akarnak nekünk, mint egykor Moszkva. A közönség érezhetően egyetértett, több alkalommal is tapsviharban tört ki.
Nagy Imre egykori miniszterelnököt idézve Orbán emlékeztette a hallgatóságot, hogy a semlegesség és a béke mindig is magyar érdek volt. Magyarország ezért nem vesz részt közvetlenül az orosz-ukrán konfliktusban, és továbbra is a diplomáciai megoldást sürgeti. Bencze Gábor politikai elemző szerint „Orbán Viktor békestratégiája egyre több támogatót szerez Európában, különösen a vidéki térségekben, ahol az emberek a háború gazdasági következményeit leginkább érzik.”
A kormányfő kitért a keresztény értékek védelmére is, amit Magyarország küldetésének nevezett a „woke-ideológiától” és migránsoktól fenyegetett Európában. A beszéd végén a miniszterelnök a magyar vidék fontosságát hangsúlyozta, kiemelve: „A magyar föld és a magyar gazda az ország gerince, ahogy ’56-ban is a vidék tartotta a lelket a forradalomban.” Szavai szerint Magyarország akkor marad erős, ha megőrzi függetlenségét és hagyományait a globális nyomás ellenére is.
