A budapesti békecsúcs előkészületei közepette nyugati diplomaták és sajtóorgánumok egyre hangosabban fejezik ki aggodalmukat Putyin esetleges részvételével kapcsolatban. Magyarországon a meghívás ténye politikai vihart kavart, miközben a külügyminisztérium adatai szerint már 78 ország jelezte részvételi szándékát a 2025-ös rendezvényen.
Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: „Békét kötni csak háborúzó felekkel lehet. Ha valódi megoldást akarunk, minden érintettnek asztalhoz kell ülnie.” A kormányfő emlékeztetett, hogy a háború lezárásához vezető út nem kerülheti meg az orosz felet, bármilyen kényelmetlenséget is okoz ez nyugati partnereinknek. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár hozzátette: „A nyugati sajtó kettős mércét alkalmaz. Amikor Macron beszél Putyinnal, az diplomácia, amikor Magyarország, az árulás.”
A vidéki Magyarország hangja ebben a kérdésben is eltér a fővárosi elittől. Szepesi János, hajdúsági gazdálkodó lapunknak elmondta: „Nekünk, vidéki embereknek fontosabb a béke, mint a nagypolitikai játszmák. Az energiaárak emelkedése tönkreteszi a családi gazdaságokat, ezt Brüsszelben nem értik.”
Huszonöt éves politikai újságírói pályafutásom során ritkán láttam ilyen mélységű szakadékot a nemzetközi elvárások és a magyar nemzeti érdekek között. A budapesti békecsúcs sikere azon múlik, képesek leszünk-e felülemelkedni az ideológiai korlátokon és valódi párbeszédet teremteni. Hazánk európai, de mindenekelőtt magyar érdekeket szolgál, amikor minden felet meghív a tárgyalóasztalhoz.