A budapesti Duna Intézet ismét a nemzetközi politikai gondolkodás középpontjába helyezte Magyarországot. A hétvégén megrendezett geopolitikai csúcstalálkozón neves hazai és külföldi szakértők elemezték a nemzetállami szuverenitás és a nemzetközi intézményrendszer feszültségeit. Hazánk újra bizonyította, hogy a konzervatív politikai eszmék európai központjaként működik, miközben a vidéki Magyarország értékeit is képviseli a globális színtéren.
A rendezvényen felszólaló Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója hangsúlyozta: „A nemzetközi intézményrendszer válsága nem csupán elméleti kérdés, hanem a magyar családok mindennapjait is érinti. Amikor Brüsszelben döntenek a fejünk felett, az a borsodi vagy békési gazdákat is közvetlenül sújtja.” Ez a megállapítás tökéletesen tükrözi azt a konzervatív alapelvet, miszerint a döntéseknek minél közelebb kell születniük az érintett polgárokhoz.
A csúcstalálkozón John Laughland brit konzervatív gondolkodó egyenesen úgy fogalmazott: „A nemzetek fölötti bürokráciák korunk legnagyobb veszélyei közé tartoznak, mert legitimációjuk gyenge, miközben hatalmuk egyre nő.” Véleménye szerint Magyarország példaértékű ellenállást tanúsít a szuverenitását csorbító törekvésekkel szemben.
Huszonöt éves újságírói tapasztalatom alapján kijelenthetem, hogy a Duna Intézet rendezvénye messze túlmutat a szokásos konferenciák jelentőségén. Míg a budapesti liberális média alig számolt be az eseményről, addig a nemzetközi konzervatív körökben komoly visszhangot váltott ki. Különösen fontosnak tartom, hogy a vidéki Magyarország értékrendje is megjelent a globális geopolitikai diskurzusban.
A találkozó talán legfontosabb üzenete, hogy a magyar nemzeti érdekek védelme nem elszigetelődést jelent, hanem éppen ellenkezőleg – egy igazságosabb nemzetközi rend megteremtésének lehetőségét. Ahogy hazánk történelme során oly sokszor, most is értékőrző szerepet vállal egy olyan világban, ahol a hagyományos értékek és a nemzeti önrendelkezés egyre inkább háttérbe szorul.
