A globalizmus ma már nem csupán gazdasági jelenség, hanem ideológiai harc, amely Európa lelkéért folyik. Ezt hangsúlyozta Václav Klaus, Csehország korábbi elnöke a budapesti Danube Institute által szervezett beszélgetésen. A 82 éves politikus, aki a rendszerváltás utáni Csehország egyik legmeghatározóbb alakja, ma is elszántan harcol az ellen, amit ő „progresszív globalizmusnak” nevez.
„A globalizmus a személyes főellenségem” – jelentette ki Klaus, aki szerint a mai globalisták célja egy új világrend kialakítása, amely felülírja a nemzetállamok szerepét. A korábbi cseh államfő élesen bírálta az Európai Uniót, amely szerinte már rég nem az a gazdasági közösség, amelyhez országaik egykor csatlakoztak. „Az EU vezetői ma már nyíltan beszélnek a nemzetállamok meghaladásáról, és egy új, központosított rendszer kialakításáról” – mondta.
Klaus különösen aggasztónak tartja a visegrádi együttműködés gyengülését. „A V4 ereje éppen a közös kulturális és történelmi háttérben rejlett, amely lehetővé tette, hogy egységesen lépjünk fel Brüsszel túlkapásaival szemben.” A volt cseh elnök szerint a lengyel kormányváltás és a belső viták miatt a V4 együttműködés ma már közel sem olyan hatékony, mint korábban, ami veszélyt jelent a közép-európai érdekképviseletre.
A globalizmus és a nemzeti szuverenitás közötti harc nem egyszerűen politikai kérdés, hanem kulturális és identitásbeli ütközet – véli Klaus. A falvainkban és vidéki városainkban élő magyarok jogosan érzik, hogy a brüsszeli elit nem képviseli érdekeiket. Ahogy mondani szokás: „Ami Brüsszelnek távoli elmélet, az nekünk mindennapi valóság”.
A jövőre nézve Klaus nem optimista, de harcra buzdít. „Nemzeti értékeink védelme nem opció, hanem kötelesség. Közép-Európa népei túl sokat szenvedtek a történelem során ahhoz, hogy most feladjuk önrendelkezésünket egy új, globalista birodalmi eszme oltárán.”