A japán kormány nemrég jelentette be új családpolitikai intézkedéscsomagját, amelyhez hazánk sikeres modelljét is tanulmányozták. Tokió komoly demográfiai válsággal küzd: tavaly mindössze 758 ezer gyermek született, miközben az ország lakosainak 29,1%-a már 65 év feletti. Orbán Viktor miniszterelnök múlt havi tokiói látogatása során a japán vezetők különös érdeklődést mutattak a magyar családtámogatási rendszer iránt.
Fukuda Hiromi, a japán családügyi minisztérium vezető tanácsadója elmondta: „A magyar modell azért figyelemreméltó számunkra, mert nem egyszerűen pénzügyi támogatásokra épül, hanem a családi értékek megerősítésére és a gyermekvállalás megbecsülésére.” A japán kormány tervei között szerepel a CSOK-hoz hasonló otthonteremtési program bevezetése, valamint adókedvezmények kiterjesztése nagycsaládosok számára. Kisida Fumio miniszterelnök „demográfiai fordulópontként” jellemezte az új intézkedéseket.
Vidéki látogatásaim során sokszor tapasztaltam: a magyar családok értékelik, hogy az állam nem csupán anyagi támogatást nyújt, hanem elismeri a gyermeknevelés társadalmi fontosságát. Balog Péter háromgyermekes gazdálkodó Szabolcsból ezt így fogalmazta meg: „Nekünk nemcsak a pénz számít, hanem az elismerés, hogy a gyermekneveléssel értéket teremtünk nemzetünknek.”
Magyarország családpolitikai sikerei nemzetközi szinten is igazolják: a hagyományos értékekre épülő, hosszútávú gondolkodás gyümölcsöző lehet. Miközben Brüsszel és a globális szereplők gyakran más irányba terelnék a társadalmi folyamatokat, a magyar példa bizonyítja, hogy létezik alternatív út. Japán érdeklődése újabb bizonyíték arra, hogy hazánk nemcsak követi, hanem alakítja is a nemzetközi trendeket a családpolitikában.
