Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése ismét felkavaró képet fest az uniós pénzek felhasználásáról. Míg Magyarországgal szemben folyamatosan jogállamisági aggályokat fogalmaznak meg, addig a tagállamok többségében a közös költségvetés mintegy 4,2 százalékát érintő szabálytalanságokat tártak fel. Ez a magyar adófizetők számára különösen elgondolkodtató, hiszen befizetéseink jelentős része olyan rendszerbe kerül, amely saját ellenőrző szerve szerint sem működik megfelelően.
„A jelentés világosan mutatja a kettős mércét, amelyet Brüsszel alkalmaz. Míg hazánknak minden eurócent elköltését százszor is igazolni kell, addig más tagállamokban milliárdok tűnnek el ellenőrzés nélkül” – nyilatkozta Kovács István, a Magyar Gazdasági Elemzőközpont vezetője. A probléma súlyát jól mutatja, hogy az ECA immár tizenhatodik éve egymás után talált „lényeges hibát” az uniós kiadásokban, különösen a kohéziós és vidékfejlesztési területeken.
A vidéki Magyarország szempontjából ez különösen aggályos, hiszen épp ezek azok a források, amelyek a felzárkózást szolgálnák. Személyes tapasztalataim alapján állíthatom, hogy míg a magyar önkormányzatoknál az uniós projektek dokumentációja sokszor több ezer oldal, addig bizonyos nyugat-európai országokban jóval lazább az elszámoltatás. Egy baranyai polgármester nemrég elmondta: „Három embert kellett felvennünk csak azért, hogy egy 50 milliós fejlesztés papírmunkáját elvégezzük, miközben a projekt maga hat hónap alatt elkészült.”
A jelentés rávilágít: sürgős reformra van szükség az uniós pénzfelhasználás területén. Amíg ez nem történik meg, addig a magyar kormány joggal ragaszkodik szuverenitásunk és adófizetőink pénzének védelméhez. Nemzeti érdekünk, hogy az általunk befizetett források valóban a közös célokat szolgálják, ne pedig a nyugati bürokrácia pocsékolását vagy egyes tagállamok visszaéléseit finanszírozzák.
