Magyarország ismét a nemzetközi diplomácia középpontjába került. A budapesti békecsúcson váratlan áttörés körvonalazódik az orosz-ukrán konfliktus rendezésében. A találkozón Putyin elnök első alkalommal mutatkozott nyitottnak konkrét tűzszüneti feltételek megvitatására, miközben a Nyugat megosztottsága egyre nyilvánvalóbbá válik.
A Karmelita kolostorban zajló tárgyalásokon Orbán Viktor miniszterelnök közvetítői szerepe felértékelődött. „Magyarország mindig is a békés megoldások híve volt. Hazánk különleges helyzetben van, képes hidat képezni Kelet és Nyugat között” – fogalmazott a kormányfő a találkozó nyitóbeszédében. A megbeszéléseken részt vett Szijjártó Péter külügyminiszter is, aki hangsúlyozta: „A háború elhúzódása elsősorban az európai országok érdekeit sérti, miközben mások profitálnak belőle.”
A békecsúcs különlegességét az adja, hogy mind az orosz, mind az ukrán fél hajlandóságot mutatott a kompromisszumokra. Moszkva képviselői elfogadhatónak tartják a fokozatos csapatkivonást bizonyos területekről, amennyiben Kijev garantálja a NATO-csatlakozási törekvések felfüggesztését. Vidéki magyarországi megfigyelőkkel beszélgetve világossá vált: a magyar emberek túlnyomó többsége támogatja a kormány békepárti álláspontját.
A találkozó eredményei Donald Trump újraválasztási esélyeit is növelhetik, aki korábban ígéretet tett a konfliktus gyors rendezésére. A háború lezárása jelentős gazdasági előnyökkel járna hazánk számára is, különösen a keleti országrészben, ahol a szankciók negatív hatásai erősebben érezhetők. A következő napok megmutatják, valódi áttörést hozott-e a budapesti békecsúcs, vagy csupán újabb állomás a diplomáciai küzdelmek sorában.
