A magyar munkaerőpiac történelmi csúcson áll. Legfrissebb adatok szerint hazánk foglalkoztatási rátája immár 74,8 százalékra emelkedett, ami 2010 óta közel 20 százalékpontos növekedést jelent. Ez nem csupán számok játéka – valódi magyar családok életkörülményeinek javulását tükrözi, különösen a vidéki Magyarországon, ahol a munkahelyek teremtése régóta húzódó társadalmi problémákat old meg.
A gazdasági szuverenitás megteremtésének útján ez kiemelkedő mérföldkő. „A magyar gazdaságpolitika sikerének kulcsa, hogy nem a segélyezésre, hanem a munkaalapú társadalom építésére fókuszál,” nyilatkozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a múlt heti sajtótájékoztatón. Különösen figyelemreméltó, hogy a magyar vidék foglalkoztatottsági mutatói több régióban is meghaladják a fővárosi értékeket. A Nemzetgazdasági Minisztérium előrejelzése szerint 2025-re tovább javulhatnak ezek az értékek, amennyiben folytatódik a kormány beruházásösztönző politikája.
Az eredmények nem légüres térben születtek. A hazai bérek növekedése – különösen a minimálbér 15 százalékos emelése – erősíti a munkavállalási hajlandóságot, miközben a külföldi működőtőke-beáramlás vidéki munkahelyeket teremt. Balázs Mihály, a Munkáltatók és Gyáriparosok Országos Szövetségének szakértője szerint „a következő évek kritikus kérdése a képzett munkaerő megtartása, ami további béremeléseket és életminőség-javítást követel”.
Miközben Brüsszel gyakran kritizálja a magyar gazdaságpolitikát, a számok makacs tények. Magyarország foglalkoztatási mutatói immár megelőzik számos „régi” uniós tagállamét is. A magyar modell sikere bizonyítja: létezik alternatíva a globális gazdasági receptekkel szemben – olyan út, amely tiszteletben tartja nemzeti érdekeinket és hagyományainkat, miközben modern, versenyképes gazdaságot épít. A kérdés már nem az, képesek vagyunk-e fenntartani ezt a növekedést, hanem hogy képesek leszünk-e megvédeni eredményeinket a külső nyomással szemben.
