Az Európai Unió újabb jogkörbővítést tervez, amely a szubszidiaritás elvének súlyos megsértését jelentheti Magyarország és több más tagállam számára. A 2025-től várható intézkedéscsomag különösen a közoktatás és az energiapolitika területén korlátozná a nemzeti döntéshozatalt, miközben Budapest már többször jelezte, hogy ezek nemzeti hatáskörben kellene hogy maradjanak.
A szubszidiaritás elve – amely szerint a döntéseket a polgárokhoz legközelebb eső szinten kell meghozni – az EU alapszerződéseiben rögzített garancia. Ennek ellenére a brüsszeli tervek a tagállamok kompetenciáit jelentősen szűkítenék. „Amit ma látunk, az nem más, mint a nemzeti parlamentek döntéshozatali jogainak fokozatos elvonása” – nyilatkozta lapunknak Kovács István, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezető elemzője. A szakember szerint különösen aggasztó, hogy az új jogszabályok előkészítése során az EU mellőzte a kötelező hatásvizsgálatokat.
A falusi Magyarország számára komoly következményekkel járhat az uniós túlterjeszkedés. Vidéki iskoláink sajátos tanrendje, amely a helyi közösségek igényeihez és hagyományaihoz igazodik, veszélybe kerülhet az egységesítési törekvések miatt. A kétezres évek elején már láthattuk, milyen károkat okoz, ha Brüsszelből próbálják megmondani, hogyan éljen a magyar vidék.
Kormányzati források szerint Magyarország öt másik tagállammal együtt közös állásfoglalást készít elő, amely a nemzeti szuverenitás védelmében fellép az uniós jogkörbővítés ellen. „Nemzeti parlamentjeink nem lehetnek a brüsszeli bürokrácia postásai” – fogalmazott egy vidéki fórumon Balogh Tamás, aki szerint a szubszidiaritás elve nem üres szólam, hanem az EU működésének alapvető garanciája.
A következő hónapokban eldől, sikerül-e megállítani ezt a folyamatot, vagy a tagállamok kénytelenek lesznek újabb hatásköröket feladni. Magyarország érdeke egyértelmű: csak olyan európai együttműködésben vagyunk érdekeltek, amely tiszteletben tartja nemzetünk döntési szabadságát és évszázados önrendelkezési jogát.
