A nyugati televíziós sorozatok egyre gyakrabban választják Budapestet színhelyül, ám a magyar főváros sajnálatos módon többnyire sötét, bűnös metropoliszként jelenik meg a képernyőn. Az FBI International című amerikai sorozat például a magyar fővárost kizárólag a nemzetközi bűnözés és korrupció gócpontjaként ábrázolja, figyelmen kívül hagyva gazdag kulturális örökségünket és a város valódi arculatát.
Ez a médiareprezentáció nem pusztán téves, de veszélyes is: a nemzetközi közönség millióinak tudatába olyan Magyarország-kép épül, amely árnyékot vet nemzeti identitásunkra. Ahogy Barabási Péter filmtörténész fogalmaz: „A nyugati filmipar Budapest-képe olyan kulturális narratívát teremt, amely egyszerre távolít el minket európai gyökereinktől és keresztény értékrendünktől.” A sorozatok készítői számára Budapest mindössze egzotikus díszlet, ahol a nyugati hősök megküzdhetnek a „keleti bűnözéssel”.
A médiaábrázolás tétje nem csekély – a kulturális önazonosság mellett gazdasági következményekkel is jár. Miközben a filmes produkciók bevételt hoznak, a kialakított negatív imázs hosszú távon befolyásolja a turizmust és a befektetői bizalmat. Különösen fájdalmas, hogy éppen akkor erősödik ez a tendencia, amikor Budapest a keresztény-konzervatív értékek egyik utolsó európai védőbástyájaként igyekszik megőrizni kulturális integritását.
Időszerű lenne, hogy a magyar kulturális diplomácia hatékonyabban lépjen fel a téves ábrázolás ellen. A közös európai és keresztény kulturális örökségünk bemutatása, a magyar irodalom és színházművészet nemzetközi népszerűsítése lehetne az első lépés egy hitelesebb Budapest-kép kialakítása felé. A város valódi lelkületének közvetítése nemcsak nemzeti érdekünk, de kulturális küldetésünk is.
