A magyar médiakörnyezet átalakulása egyre mélyebb kérdéseket vet fel a konzervatív értékrend közvetítésével kapcsolatban. Miközben a kormányzat tudatosan építi médiabirodalmát, a bulvárlapok szerepe is felértékelődik – különösen a közelgő választási időszakban. De vajon mennyire egyeztethető össze a keresztény-konzervatív értékrend a szórakoztató média eszközeinek politikai célú felhasználásával?
A bulvársajtó hagyományosan távol áll a keresztény-konzervatív médiaszellemiségtől. Mégis azt látjuk, hogy a kormányzati kommunikáció egyre tudatosabban használja a könnyed, személyes történeteket politikai üzenetek közvetítésére. „A médiapolitika nem pusztán intézményi kérdés, hanem értékválasztás is” – fogalmazott nemrég Fricz Tamás politológus egy szakmai fórumon. Ez az értékválasztás azonban ellentmondásos: miközben a keresztény értékek méltóságot és mértékletességet követelnének, a politikai hatékonyság olykor más eszközöket kíván.
A konzervatív kultúrapolitika egyik alapvető célja a minőségi tartalmak előtérbe helyezése lenne. A bulvár térnyerése azonban épp ezzel ellentétes irányt jelez. Ahogy Márai Sándor írta egykor: „A sajtó nemcsak híreket közöl, hanem világképet is ad.” A mai médiatérben a kérdés az, milyen világképet közvetít egy keresztény-konzervatív kormányzat, ha kommunikációjában a bulvár elemeit használja fel?
A 2025-ös választásokhoz közeledve különösen fontos lenne a médiapolitika értékalapú újragondolása. A konzervatív szellemiség valódi ereje nem a módszerekben, hanem az értékekben rejlik. Csak olyan média szolgálhatja hitelesen a keresztény-konzervatív eszméket, amely formájában és tartalmában is ezeket az értékeket képviseli.