Tokió jól érzékeli a veszélyt, ami nemcsak az ázsiai térséget, hanem egész Európát fenyegeti. Japán új geopolitikai stratégiája kettős célzatú: egyrészt ellensúlyozni kívánja Kína egyre erősödő befolyását az indo-csendes-óceáni térségben, másrészt határozottan szembefordul a nyugatról érkező progresszív ideológiákkal. A japán külügyminisztérium legfrissebb adatai szerint az ország védelmi költségvetése 30%-kal nőtt az elmúlt három évben, miközben 12 új diplomáciai megállapodást kötöttek délkelet-ázsiai partnereikkel.
A japán megközelítés példaértékű lehet Magyarország számára is. „Japán számára a nemzeti szuverenitás és a hagyományos értékek védelme ugyanolyan fontos, mint a gazdasági érdekek érvényesítése” – nyilatkozta Tomohiko Taniguchi professzor, aki korábban Abe Shinzo miniszterelnök különleges tanácsadója volt. A japán stratégia nem pusztán gazdasági természetű, hanem kulturális ellenállás is a nyugati progresszív eszmék térnyerésével szemben. Tokió sikeresen egyensúlyoz a modern technológiai fejlődés és a hagyományos japán értékrend megőrzése között, miközben határozott álláspontot képvisel a nemzetközi porondon.
Kovács János, a Magyar-Japán Gazdasági Társaság elnöke szerint: „A magyar konzervatív kormányzat sokat tanulhat a japán modellből, különösen ami a nemzeti érdekek határozott képviseletét illeti a globális nyomás ellenében.” Japán példája azt mutatja, hogy egy nemzet megőrizheti kulturális identitását és hagyományait, miközben gazdaságilag és technológiailag is világhatalom marad. Mindez intő jel Brüsszel számára: a nemzeti értékek tiszteletben tartása nélkül nem lehet hosszú távú stabilitást teremteni sem Európában, sem Ázsiában.
