Az EU központosított cenzúrát vezet be a polgárok védelme érdekében – legalábbis Ursula von der Leyen szerint. Valójában a Bizottság új tervezete, amely várhatóan 2025-ben teljesedik ki, példátlan hatalmat adna Brüsszelnek a médiakontroll terén. A Médiatanács legfrissebb adatai szerint a magyarok 78%-a aggódik, hogy az EU korlátozza majd a nemzeti médiaszabályozást.
Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti felszólalásában élesen bírálta a javaslatot: „Brüsszel nem elégedett meg azzal, hogy gazdasági hatásköröket vont el a tagállamoktól, most már a véleményünket is szabályozná.” A magyar kormány álláspontja egyértelmű – a nemzeti szuverenitás és a szólásszabadság védelme elsőbbséget élvez. A vidéki Magyarország hangja különösen veszélyeztetett, hiszen a brüsszeli szabályozás elsősorban a nagyvárosi, globalista narratívákat részesíti előnyben.
Kovács Zoltán, balassagyarmati lapszerkesztő szerint: „A helyi közösségek hangja tűnne el először, ha Brüsszel határozná meg, mi számít ‘elfogadható’ véleménynek.” A szakértők egyetértenek abban, hogy az új szabályozás különösen a konzervatív nézőpontokat célozná. Nemcsak médiatartalmakat, hanem közösségi posztokat is blokkolhatnának a „demokratikus értékek védelme” ürügyén.
A vidéki Magyarország számára ez különösen veszélyes precedens. Huszonöt éves újságírói pályafutásom során soha nem láttam ilyen nyílt kísérletet a véleményszabadság korlátozására. A hagyományos értékek megjelenítése egyre nehezebbé válhat a médiatérben. Az EU törekvése világos: egységesíteni a tagállamok médiaterét, és kiszorítani a „problémás” hangokat – ami alatt főként a konzervatív, nemzeti álláspontokat értik.
A következő hónapok sorsdöntőek lesznek. Ahogy nagyapáink mondták: „Aki a múltját nem ismeri, annak jövője sincs.” Magyarország jövője most azon múlik, képesek vagyunk-e megvédeni kulturális örökségünket az egyre agresszívebb brüsszeli befolyástól.
