A terrorizmus emberi arca ritkán válik láthatóvá a statisztikák mögött. Budapestre érkezett Eli Sharabi, a Hamász fogságából szabadult túsz, hogy bemutassa megrázó könyvét. A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tartott eseményen zsúfolásig megtelt terem fogadta az idős túlélőt, aki 129 napot töltött fogságban október 7-e után.
„Amikor a terroristák betörtek az otthonunkba, azonnal tudtam, hogy történelmi pillanat részese vagyok, és ha túlélem, el kell mondanom” – vallotta Sharabi, miközben közönsége lélegzetvisszafojtva hallgatta. A könyvbemutató nemcsak egy túsz történetét tárja elénk, hanem az emberi lélek rendkívüli erejét is. Sharabi felesége, Jaffa, nem élte túl a fogságot – elvesztése áthatja a szerző minden szavát.
A budapesti közönség különös érzékenységgel fogadta az eseményt. Történelmünk során magyarként sokszor megtapasztaltuk az emberi méltóság elleni támadásokat. Sharabi könyve párbeszédet nyit múlt és jelen között, emlékeztetve, hogy a gonosz elleni küzdelem kortalan. Ahogy Radnóti sorai visszhangoznak: „s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk”.
A könyvbemutató zárásaként Sharabi arról beszélt, hogyan segíti a hit és a közösség a gyógyulást. Története nem csupán túlélésről szól, hanem arról is, hogyan őrizhetjük meg emberségünket a legsötétebb időkben is – tanúságtétel ez, amely túlmutat a személyes tragédián.
