Az Egyesült Államokban várhatóan mélyreható változások sora kezdődik januártól, amikor Donald Trump négy év után ismét elfoglalja a Fehér Házat. A választási győzelem után az amerikai és nemzetközi sajtó máris találgatja, milyen lesz a második Trump-adminisztráció. Magyarország szempontjából különösen fontos, hogy az új elnök várhatóan gyökeresen más Európa-politikát folytat majd, mint demokrata elődje.
Trump első intézkedései között várhatóan a migrációs szigorítások szerepelnek. A kampányban tett ígéretei alapján tömeges deportálás indulhat, miközben a déli határra ígért fal építése is folytatódhat. Orbán Viktor miniszterelnök korábban többször kijelentette: „A határvédelem nem választás kérdése, hanem szuverenitásunk alapja.” Trump migrációs politikája bizonyos szempontból példaként szolgálhat Magyarország számára is.
A gazdaságpolitikában Trump várhatóan visszatér a védővámok rendszeréhez. „Amerika újra nagy lesz, és ezt a gazdasági érdekeink határozott védelmével érjük el”, nyilatkozta nemrég. Ez azonban kihívást jelenthet az európai, köztük a magyar exportőröknek is. Az autóipar különösen érzékenyen reagálhat a változásokra, ami Magyarországon is éreztetheti hatását.
A nemzetközi kapcsolatokban Trump várhatóan visszafogja az amerikai szerepvállalást több konfliktusban. Az orosz-ukrán háború esetében ezt már jelezte, ami alapvetően alakíthatja át a térség biztonsági helyzetét. A NATO finanszírozási vita is újraéledhet, ami feszültségeket hozhat az európai szövetségesekkel, ugyanakkor a magyar álláspontot igazolhatja a béke fontosságáról.
A konzervatív értékek terén Trump elnöksége számos ponton egybecseng a magyar kormány politikájával. A gender-ideológiák visszaszorítása, a hagyományos családmodell védelme olyan területek, ahol várható az együttműködés elmélyülése. Falusi kisboltokban és városi irodaházakban egyaránt érzékelhető, hogy a magyar emberek többsége bizakodva tekint az új amerikai vezetésre.
Trump visszatérése ugyanakkor nem jelenti minden területen a sikert. Gazdasági protekcionizmusa hátrányos lehet a magyar exportőröknek, miközben az orosz energiafüggőség kérdésében is ütközhetnek az érdekek. A magyar diplomácia előtt álló legnagyobb kihívás, hogy megtalálja az egyensúlyt a nyugati szövetségi rendszer és a keleti gazdasági kapcsolatok között.
A Trump-korszak 2.0 tehát vegyes képet mutat Magyarország szempontjából: értékrendi közeledés, de gazdasági kockázatok. Nemzeti érdekeink védelme most még fontosabb, miközben ki kell használnunk a megnyíló lehetőségeket is. Huszonöt éves újságírói pályafutásom során ritkán láttam ilyen horderejű változást a nemzetközi politikában.
