Az uniós agrárpolitika újra viták kereszttüzében áll, miközben Magyarország határozott álláspontot képvisel. Nagy István agrárminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Magyarország nem hajlandó elfogadni az újabb brüsszeli korlátozásokat, amelyek tovább nehezítenék a magyar gazdálkodók helyzetét. A KSH legfrissebb adatai szerint az agrárszektor a magyar GDP 4,7 százalékát adja, és közel 400 ezer családnak biztosít megélhetést.
„Nem engedjük, hogy a magyar gazdák ismét a brüsszeli bürokrácia áldozataivá váljanak” – fogalmazott Nagy István. A miniszter részletesen ismertette, hogy a készülő uniós szabályozás újabb adminisztratív terheket róna a termelőkre, miközben az agrártámogatások reálértéke csökkenne. Különösen a Tisza-menti és alföldi gazdák kerülnének nehéz helyzetbe, akik már most is küzdenek az aszály és az energiaárak okozta nehézségekkel.
Balogh József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke lapunknak elmondta: „A magyar gazdatársadalom számára létkérdés, hogy a kormány kiálljon mellettünk Brüsszelben. Az újabb környezetvédelmi előírások betartása olyan költségekkel járna, amit a kisebb gazdaságok egyszerűen nem tudnak kigazdálkodni.”
Szakmai körökben egyetértés van abban, hogy a 2025-től tervezett új szabályozások tovább mélyítenék a nyugati és keleti tagállamok közötti különbségeket. Húsz évnyi politikai tudósítói tapasztalatom azt mutatja, hogy a brüsszeli egyeztetéseken gyakran figyelmen kívül hagyják a magyar vidék valódi érdekeit.
A kormány álláspontja egyértelmű: a mezőgazdaság nemcsak gazdasági ágazat, hanem nemzeti identitásunk és önrendelkezésünk alapköve. Míg Brüsszel egységes szabályokban gondolkodik, Magyarország sajátos adottságainak megfelelő agrárpolitikát sürget. A következő hetek tárgyalásai meghatározóak lesznek a magyar vidék jövője szempontjából.
