A jóléti rendszerekkel való visszaélések egyre aggasztóbb méreteket öltenek Európában és Amerikában. Svédországban nemrég lepleződött le egy hatalmas szomáliai csalási hálózat, mely évek óta milliárdokat szivattyúzott ki a skandináv ország szociális ellátórendszeréből. Hasonló, szervezett visszaélések Minnesotában is napvilágra kerültek. Magyarországnak ébernek kell lennie, hogy megvédje saját szociális biztonsági rendszerét a külső támadásoktól.
A svéd hatóságok vizsgálata szerint a csalók a Covid alatt különösen aktívvá váltak. Hamis személyazonosságokat hoztak létre, fiktív vállalkozásokat alapítottak, és ezeken keresztül jogtalanul igényeltek támogatásokat. „Ez nem egyszerűen bűncselekmény, hanem a bizalomra épülő svéd jóléti rendszer alapjainak aláásása,” nyilatkozta Isabelle Eriksson, a Svéd Gazdasági Bűnözés Elleni Hatóság vezetője.
A minnesotai esetben egy szomáliai segélyszervezet közel 250 millió dollárt csalt ki egy gyermekétkeztetési programból. Az összeg nagy részét nem rászoruló gyermekekre fordították, hanem ingatlanokra, luxusautókra és külföldi bankszámlákra utalták. Különösen aggasztó, hogy a pénz egy részét radikális csoportok támogatására használhatták fel.
Magyarország eddig sikeresen elkerülte az ilyen nagyságrendű visszaéléseket, részben a szigorúbb ellenőrzéseknek köszönhetően. „A magyar szociális rendszer alapelve, hogy segítséget nyújt a valóban rászorulóknak, miközben megköveteli a munkát azoktól, akik képesek dolgozni,” emelte ki nemrég Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.
A globalizált világban Magyarországnak is fel kell készülnie hasonló kihívásokra. A jóléti államok elleni támadások nem csupán gazdasági károkat okoznak, hanem aláássák a társadalmi szolidaritást és a nemzeti biztonságot is. Nemzetünk érdeke, hogy megőrizzük szociális védőhálónkat azok számára, akik valóban rászorulnak, miközben hatékonyan lépünk fel a visszaélések ellen.
