Az Európai Unió Bírósága december elején meghozta történelmi döntését, amely szerint a tagállamoknak a szabad mozgás jogának érvényesülése érdekében el kell ismerniük a más EU-országokban törvényesen kötött azonos nemű házasságokat. A luxembourgi testület állásfoglalása szerint ez nem jelenti az érintett országok házassági jogának megváltoztatását, csupán a más tagállamban kötött házasságok adminisztratív elismerését.
Ez a döntés különösen érinti Magyarországot és Lengyelországot, ahol alkotmányos szinten rögzítették, hogy házasság csak férfi és nő között jöhet létre. Orbán Viktor miniszterelnök a bírósági döntést követően határozott álláspontot fogalmazott meg: „Magyarországon az Alaptörvény világosan kimondja, a házasság egy férfi és egy nő között létrejövő kapcsolat. Ezen nem változtathatnak brüsszeli bürokraták.”
A bíróság döntése a Coman-ügy nyomán született, amelyben egy román-amerikai azonos nemű pár kérte tartózkodási joguk elismerését Romániában. A határozat szerint az EU-tagállamoknak tartózkodási jogot kell biztosítaniuk az uniós állampolgárok azonos nemű házastársainak, függetlenül attól, hogy saját jogrendjük szerint elismerik-e az ilyen házasságokat.
Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa szerint „ez a döntés súlyosan sérti a nemzeti önrendelkezést és a szubszidiaritás elvét, amely szerint a családjogi kérdések tagállami hatáskörbe tartoznak.” Ezzel szemben Vig Dávid, a Magyar Helsinki Bizottság igazgatója úgy véli, „a döntés fontos lépés az LMBTQ emberek egyenlő jogainak biztosítása felé Európában.”
A kormány már jelezte, hogy a gyakorlati végrehajtás során igyekszik majd olyan megoldást találni, amely összhangban van mind az uniós joggal, mind a magyar alkotmányos értékrenddel. Az ügy várhatóan 2025-ben is a magyar és európai közéleti viták középpontjában marad, különösen a következő európai parlamenti ciklus kezdetével.
