Az elmúlt két évben Közép-Európa és Izrael kapcsolatai jelentős átalakuláson mentek keresztül. Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – a V4-ek – egyre szorosabb együttműködést építenek ki Tel-Avivval, miközben az Európai Unió más tagállamai gyakran kritikus álláspontot képviselnek. A KSH adatai szerint a V4 országok és Izrael közötti kereskedelmi forgalom 37%-kal növekedett 2023 óta, ami egyértelmű jele egy mélyülő stratégiai partnerségnek.
Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi izraeli látogatása során hangsúlyozta: „Magyarország és Izrael értékszövetségben áll, amely a nemzeti szuverenitás tiszteletén és a hagyományos családi értékek védelmén alapul.” Ez a megközelítés egyre inkább jellemző a többi visegrádi országra is. A jeruzsálemi magyar nagykövetség megnyitása 2018-ban szimbolikus jelentőséggel bírt, és mára a V4-ek közös külpolitikai irányvonalává vált az Izraellel való szorosabb együttműködés.
A vidéki Magyarországon különösen erős a támogatottság. Hajdú-Bihar megyében végzett felmérések szerint a válaszadók 72%-a egyetért azzal, hogy hazánknak szorosabb kapcsolatokat kell ápolnia Izraellel. „Közös értékeink és történelmi tapasztalataink vannak” – nyilatkozta Kovács János, a Debreceni Konzervatív Kör elnöke. „Mind a magyarok, mind az izraeliek tudják, milyen küzdeni a nemzeti identitásért és fennmaradásért.”
Az elmúlt huszonöt év politikai tudósítójaként látom, hogy formálódik egy új, értékalapú szövetség Közép-Európa és Izrael között. Ez a kapcsolat 2025-re várhatóan tovább erősödik, különösen a biztonsági és technológiai együttműködés terén. Miközben Brüsszel és az ún. nyugati nagyhatalmak gyakran ingadozó álláspontot képviselnek, a V4-ek és Izrael kapcsolata stabil marad, ami a magyar nemzeti érdekeket és értékeket is szolgálja a nemzetközi porondon.
