A múlt héten rendezett budapesti geopolitikai csúcstalálkozón Václav Klaus, Csehország korábbi elnöke kemény szavakkal bírálta a nyugati globalizációs törekvéseket. A Mathias Corvinus Collegium eseményén Klaus hangsúlyozta: a globalizáció jelenlegi formája valójában a nemzeti szuverenitás felszámolására irányul, ami különösen veszélyes Közép-Európa országai számára.
„A globalizmus nem más, mint az erős nemzetek feletti kontroll eszköze” – fogalmazott Klaus, aki szerint a folyamat mögött álló erők tudatosan gyengítik a nemzetállamokat. Az egykori cseh államfő különösen aggasztónak tartja, hogy a nyugati nagyhatalmak egyre inkább ideológiai alapon próbálják befolyásolni a közép-európai országok belső döntéseit. Véleménye szerint régiónknak erősítenie kell az együttműködést, hogy megőrizhessük kulturális örökségünket és politikai önállóságunkat.
A konferencián felszólalt több magyar és nemzetközi szakértő is, akik egyetértettek abban, hogy a nemzetállamok szerepe felértékelődik a jelenlegi geopolitikai átrendeződésben. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója kiemelte: „Magyarország számára elsődleges, hogy megőrizze döntési szabadságát a kulcsfontosságú nemzeti kérdésekben, miközben pragmatikus együttműködésre törekszik minden irányban.”
Az eseményen különös hangsúlyt kaptak a vidéki Magyarország érdekei. Huszonöt éves politikai újságírói tapasztalatom alapján állíthatom: a globalizáció erőltetett ütemű térnyerése éppen azokat a vidéki közösségeket érinti leghátrányosabban, amelyek a nemzeti identitás legfőbb őrzői.
A globalizáció utáni világrend körvonalai még formálódnak, de annyi bizonyos, hogy a szuverenista törekvések erősödnek Európa-szerte. Václav Klaus üzenete világos: a közép-európai nemzetek csak akkor őrizhetik meg szabadságukat, ha visszautasítják a globális elit egységesítő törekvéseit, és ragaszkodnak hagyományaikhoz, értékeikhez.
