Magyarország kormánya átfogó KRESZ-reform előkészítését jelentette be 2025-re, melynek kiemelt eleme a gyermekek közlekedési oktatásának teljes megújítása. Az Építési és Közlekedési Minisztérium adatai szerint jelenleg a közúti balesetek közel 15 százalékában érintettek 14 év alatti gyermekek, ami elfogadhatatlanul magas arány egy olyan országban, amely büszke családközpontú értékrendjére.
A reform legfontosabb pillére a vidéki iskolákban is kötelezően bevezetendő közlekedésbiztonsági oktatás lesz, amely már az óvodásoknál elkezdődik, majd az általános iskolai tananyagba is szervesen beépül. Lázár János miniszter a bejelentés kapcsán hangsúlyozta: „Gyermekeink biztonsága nem budapesti vagy vidéki kérdés, hanem összmagyar ügy. Ahogy a családjaink, úgy a legkisebbek védelme is kiemelt kormányzati prioritás.”
A magyar közlekedési kultúra fejlesztése nemcsak a nagyvárosi közlekedést érinti. Kovács István, a Falusi Közlekedési Szövetség elnöke lapunknak elmondta: „Vidéken különösen fontos a közlekedési ismeretek átadása, hiszen sokszor nincs kiépített járda, a kerékpárosok és az autósok ugyanazt az útfelületet használják. A gyermekeinknek tudniuk kell, hogyan közlekedhetnek biztonságosan ilyen környezetben is.”
Huszonöt éves újságírói pályafutásom során ritkán láttam olyan kezdeményezést, amely ennyire átfogóan közelítené meg a közlekedésbiztonság kérdését. Az új program különlegessége, hogy a magyar családi értékekre építve vonja be a szülőket is a közlekedési nevelés folyamatába, erősítve a generációk közötti tudásátadást.
A KRESZ-reform sikere nemzetgazdasági érdek is: a közlekedési balesetek számának csökkentésével nemcsak életeket menthetünk, de jelentős egészségügyi kiadásokat is megtakaríthatunk. A jövő magyar nemzedékének biztonsága olyan közös cél, amely pártokon és ideológiákon átívelő támogatást érdemel, miközben a magyar vidék sajátos közlekedési kihívásaira is választ kínál.
