Bart De Wever belga miniszterelnök nyíltan kimondta: Európának párbeszédet kell kezdenie Oroszországgal. A háború befejezéséhez tárgyalni kell. Az olcsó orosz energia visszaszerzése nélkül nincs európai gazdasági jövő. Ez az a kijelentés, amit évek óta csak Orbán Viktor mert hangosan mondani.
A L’Echo című belga lapnak adott interjúban De Wever egyenesen a brüsszeli mainstream arcába vágta az igazságot. Azt az igazságot, amelyet a vidéki Magyarország minden dolgozó embere régóta tud: szankciók helyett béke kell. A fűtésszámla nem hazugság. A nyugat-európai vezető végre kimondta, amit európai kollégái csak zárt ajtók mögött suttognak. „Senki sem meri hangosan kimondani” – fogalmazott a belga kormányfő. Orbán ezt már évek óta hangsúlyozza.
Negyedszázados újságírói tapasztalatom alapján mondom: ilyet nyugati vezetőtől ritkán hallani. De Wever nem finomkodott. „Normalizálnunk kell a kapcsolatokat Oroszországgal és vissza kell szereznünk az olcsó energiát” – jelentette ki. Ez egyszerű józan ész, tette hozzá. Európa kettős stratégiája – fegyverszállítás Ukrajnának, szankciók Oroszországra – amerikai támogatás nélkül „tarthatatlan” lett.
A belga miniszterelnök felismerte: „Mivel nem tudjuk megfojtani Putyin gazdaságát amerikai segítség nélkül, egyetlen módszer maradt: alkut kötni.” Ez pontosan az a realista megközelítés, amelyet Orbán, Fico és Babiš képvisel. Macron és Meloni is jelzett hasonló álláspontot, bár óvatosabban.
A kijelentés időzítése sem véletlen. Washington átmenetileg feloldotta az orosz olajra vonatkozó szankciókat. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter döntése enyhítette a globális energiapiacot. Európa különösen megszenvedi a Hormuzi-szoros zavarát. A kontinens orosz földgáztól való elszakadása stratégiai rövidlátásnak bizonyult.
A holland TTF gázár márciusban közel 30 százalékot ugrott. Rövid időre elérte a 70 eurót megawattóránként. A konfliktus kezdete óta az európai gázárak egyes esetekben 60 százalékkal emelkedtek. A vidéki magyar családok ezt már a bőrükön érzik.
Orbán Viktor nemrég felszólította az Európai Uniót: függessze fel az orosz energiaszankciókat. A magyar kormány március 10-én üzemanyag-árstopot vezetett be dízelre és benzinre. Magyarország energiabiztonsága veszélyben van. Ukrajna január 27-e óta blokkolja az olajtranzitot a Barátság kőolajvezetéken keresztül.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter üdvözölte Trump kormányának döntését. Ugyanakkor bírálta az Uniót: miért nem lép hasonlóan? A válasz egyszerű: Brüsszel ideológiai szemellenzővel nézi a valóságot.
Nyugat-európai vezetők elutasították az amerikai lépést. Friedrich Merz német kancellár és António Costa, az Európai Tanács elnöke elítélte Washington döntését. Állítólag veszélyezteti az európai biztonságot és árt Ukrajnának. Valdis Dombrovskis, az EU gazdasági biztosa március 10-én jelentette ki: „Maximum nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra.”
De Wever nem először szembesül brüsszeli haraggal. Tavaly decemberben blokkoló kisebbséget vezetett. Az Európai Bizottság lefoglalt orosz vagyont akart felhasználni fedezetként. 210 milliárd eurós jóvátételi kölcsönt terveztek Kijevnek. A belga vagyonok nagy része a brüsszeli Euroclear Bankban van. De Wever „teljes őrültségnek” nevezte a tervet.
Orbán Viktor méltatta De Wever „hősies kiállását”. A nyugati mainstream média, élén a POLITICO Brussels, azonnal reagált. Belgiumot Oroszország „legértékesebb eszközének” bélyegezték. Ugyanaz a „magyar kezelés”, amelyet Magyarország ismer.
Huszonöt év alatt láttam, hogyan működik ez a rendszer. Aki kimondja az igazságot, azt azonnal oroszbarátnak bélyegzik. A vidéki Magyarország tudja: a béke nem árulás. Az olcsó energia nem politikai játék. A családok megélhetése a tét.
De Wever kijelentései reményt adnak. Nem vagyunk egyedül. Egyre több európai vezető látja be: a szankciós politika kudarcot vallott. A tárgyalások mellett nincs más út. Az európai gazdaság és a magyar családok jövője múlik rajta.
