A budapesti Patrióták Nagygyűlésén hétfőn Viktor Orbán miniszterelnök történelmi jelentőségű kijelentést tett: a patrióta erők 2030-ra konzervatív irányba fordítják az Európai Uniót. A rendezvényen Marine Le Pen, Geert Wilders, Matteo Salvini és Santiago Abascal is felszólalt. Az esemény nem egyszerű politikai gyűlés volt, hanem egy kontinensnyi konzervatív mozgalom erődemonstrációja. Orbán szerint „az évtized végére az egész Európai Unió nemzeti konzervatív színben fog pompázni”, ami az EU történetének legnagyobb politikai átalakulása lenne.
A nyugat-európai vezetők szokatlan egységgel álltak ki Magyarország mellett. Geert Wilders holland politikus magyarul köszöntötte a közönséget, és Orbánt „oroszlánnak nevezte a bárányok által vezetett kontinensen”. Marine Le Pen stratégiai jelentőséget tulajdonított a magyar választásoknak, kijelentve: „Ti lesztek az elsők, akik szavaztok abban a hullámban, amely át fogja alakítani Európát.” A francia politikus szerint a patrióta jobboldal „blokkoló kisebbségből” „minősített többséggé” válhat Brüsszelben. Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes „igazi hősnek” nevezte Orbánt, hozzátéve, hogy „a magyar nemzet szabad választása többet ér Soros milliárdjainál vagy Kijev fenyegetéseinél”.
A közép-európai szónokok a történelmi tapasztalatokra helyezték a hangsúlyt. Petr Macinka cseh külügyminiszter emlékeztetett: Magyarország 1848-tól 1956-on át 1989-ig küzdött szabadságáért. Krzysztof Bosak lengyel politikus a lengyel-magyar barátság napjához kötötte a rendezvényt, hangsúlyozva, hogy Európának „erős és büszke Magyarországra van szüksége”. Martin Helme észt konzervatív vezető Orbánt „a sziklának” nevezte, amelyre a konzervatív mozgalom támaszkodik. Szerinte „az egész EU sorsa azon múlik, hogyan szavaznak a magyarok a választáson”.
Orbán miniszterelnök stratégiai víziót vázolt fel a patrióta erők számára. Közös nyilatkozatot jelentett be az „európai nemzetek és szabadság” védelmében, elutasítva a föderalista törekvéseket. Orbán szerint az EU jelenlegi politikái – a migrációtól az energiaügyig és Ukrajnáig – „teljes kudarcot” jelentenek. A magyar miniszterelnök célja egyértelmű: „át kell vennünk az Európai Uniót” és „meg kell szállnunk, át kell alakítanunk Brüsszelt”. Megjósolta, hogy „akiket ma itt láttatok, három év múlva Európa vezetői lesznek”.
A Patrióták Európáért mozgalom ideológiai összetartását hangsúlyozva Orbán elismerte, hogy korábban a történelmi tapasztalatok és földrajzi különbségek akadályozták az együttműködést. „Valaha azt hittük, ez megosztott minket, nincs értelme európai szinten szervezni a patriótákat” – mondta. Most azonban megváltozott a helyzet: „Ha le akarjuk győzni a globalistákat, nekünk is szerveződnünk kell.” Az összetartó közös meggyőződés: „Az Európai Unió csak szuverén nemzetek együttműködéseként lehet sikeres.”
A vidéki Magyarország szempontjából különösen fontos, hogy a patrióta mozgalom elismeri: Budapest döntései kihatnak az egész kontinensre. Ez évtizedek óta először ad igazi európai súlyt a magyar szavazatoknak. Az esemény üzenete világos: a konzervatív értékek védelme már nem magányos küzdelem, hanem kontinensnyi szövetség. Orbán zárszava reményt ad: „Meg fogjuk nyerni a választást”, és ez a lendület átvezet a következő európai parlamenti ciklusba. A budapesti gyűlés bebizonyította: a konzervatív Európa jövője magyar kézben formálódik.
