A Duna Intézet budapesti rendezvényén szakértők figyelmezteték Európát: a migrációs rendszerek kritikus állapotba kerültek. Afrika és a Közel-Kelet felől érkező nyomás példátlan mértékű. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet vezetője szerint az iráni konfliktus következményei akár Magyarországot is érinthetik.
A panelbeszélgetésen Veres Kristóf György, a Duna Intézet nemzetközi igazgatója moderált. Marsai mellett de Castro Garcia Andres, az MCC vendégkutatója és de León Cobo Beatriz, az IEAM ügyvezető igazgatója vett részt. A szakértők egyetértettek: Európa külső határai szorongatott helyzetben vannak. Az iráni válság közvetlen veszélyt jelent. Marsai hangsúlyozta, bár tömeges bevándorlási hullám nem elkerülhetetlen, az afgán migránsok iráni kitoloncolása súlyosbítja a helyzetet. Ezek az emberek Törökországon vagy Irakon keresztül Európa felé vehetik az irányt. A török-iráni határ jelenleg zárva, de ezt a helyzet gyorsan megváltoztathatja.
Afrika felől a demográfiai robbanás hajtja a migrációt. De Castro Garcia rámutatott: irreális elvárások táplálják a bevándorlási szándékot. „Az embercsempészek hálózatai hamis reményeket keltenek Nyugat-Európáról” – magyarázta a kutató. A magas születési arány és a munkanélküliség végzetes kombinációt alkot. Szenegálban évente százezer fiatal lép a munkaerőpiacra. Cobo szerint munkahelyek nélkül az oktatás sem old meg semmit. A spanyol kormány kétoldalú megállapodásokat kötött afrikai országokkal. Ezek biztonsági együttműködést és fejlesztési programokat tartalmaznak. A Kanári-szigetek felé vezető útvonalakon látszólag működnek, de fenntarthatóságuk kérdéses.
A fejlesztési segélyek hatékonysága vitatott maradt. De Castro Garcia szkeptikus volt: a pénz ritkán jut el a célhoz. „Képmutatási költségnek” nevezte azt, ahogy az uniós döntéshozók önmagukat becsapják. A támogatások gyakran korrupt helyi hatalmi struktúrákat erősítenek meg. Marsai árnyaltabban látta: közösségi részvétellel működhetnek a projektek. Példákat említett, ahol helyi ellenőrzés garantálta a sikereket. Mindhárom szakértő egyetértett azonban: munkahelyteremtés nélkül minden hiábavaló. Afrika gazdasági kilátástalansága továbbra is Európa felé tereli a milliók reményeit.
Spanyolországban a szabályozatlan migránsok tömeges legalizálása politikai robbanást okozott. A tervek szerint ötmillió országban tartózkodó kap letelepedési jogot. Az öthónapos tartózkodás már elegendő lesz az elismeréshez. De Castro Garcia figyelmeztetett: a bevándorlás-politika választási stratégia eszközévé vált. A nemzeti szuverenitás védelmét sürgette, különben társadalmi feszültségek erősödnek. Az uniós szinten hozott változások kiterjesztik a „biztonságos származási ország” fogalmát. Ez felgyorsíthatja a menekültügyi eljárásokat. Marsai szerint azonban harmadik országok együttműködése nélkül ezek hatástalanok. Sok állam egyszerűen visszautasítja saját állampolgárainak visszafogadását.
Veres zárszavában megfogalmazta a lényeget: már nem az a kérdés, hogy mikor válik elviselhetetlenné a rendszer. Hanem az, hogy hol szakad meg először. Magyarország ezért jól teszi, ha továbbra is védelmezi határait. A budapesti vita rávilágított: Európának új stratégiára van szüksége. Olyan megközelítésre, amely a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe, nem az ideológiai tévelygéseket.
