A kanadai alsóház elfogadta a „gyűlölet elleni küzdelem törvényét”, amely komoly aggályokat vet fel a vallásszabadság tekintetében. A C-9-es számú jogszabály lehetővé teheti vallási meggyőződések, köztük bizonyos bibliai idézetek büntetőjogi üldözését. A törvényjavaslat most a szenátus elé kerül felülvizsgálatra. A liberális kormánypárt és a Bloc Québécois 186-137 arányban szavazta meg a javaslatot, a konzervatív, újdemokrata és zöldpárti képviselők egységes ellenállása ellenére.
A jogszabály hivatalosan a „vallási, kulturális és egyéb helyekhez való hozzáférés védelmét” célozza. Valójában azonban eltörli azt a védelmet, amely eddig lehetővé tette vallási témákról és szövegekről alkotott vélemények szabad kifejezését. Ez különösen az olyan bibliai tanításokat érinti, amelyek a homoszexualitásról vagy a nemi identitásról szólnak. A konzervatív képviselők sikertelenül próbálták módosítani a törvény szövegét. A liberális többség megakadályozta a vitát a bizottsági szakaszban, és gyorsított eljárással hajtotta végre a szavazást.
„A C-9-es törvény elfogadásával a keresztények és életpárti aktivisták teljesen új szintű ellenségeskedéssel szembesülnek” – nyilatkozta David Cooke, a Campaign Life Coalition kampányvezetője. Hangsúlyozta, hogy bár a jogszabály állítólag a gyűlölet ellen irányul, valójában hívők elleni vádemelésre ad lehetőséget. „Ideológiailag motivált rendőrök és bírák először célozhatják meg Isten szavát az élet, család és hit kérdéseiben” – tette hozzá. A Kanadai Katolikus Püspöki Konferencia nyílt levélben ítélte el a módosítást, és annak visszavonását sürgette.
A törvény szerdán került elfogadásra, mindössze egy nappal azelőtt, hogy a finn legfelsőbb bíróság elítélte Päivi Räsänent, korábbi belügyminisztert. Räsänen egy 2004-es kiadványában kritizálta a homoszexualitást keresztény erkölcsi szempontból. A bíróság úgy ítélte meg, hogy kijelentései sértőek a homoszexuálisokkal szemben. Elrendelte a kiadvány nyilvános hozzáférésből való eltávolítását és megsemmisítését. Az amerikai kongresszusi képviselő, Jim Jordan „szörnyű döntésnek” nevezte az ítéletet. Riley Barnes, az amerikai külügyminisztérium tisztviselője szerint „az ügy a vallásszabadság tragikus állapotát mutatja Nyugaton”.
Ezek az események egyértelműen jelzik: a nyugati liberális kormányok egyre inkább korlátozzák a vallási véleménynyilvánítást. A keresztény értékek védelmezői ma nemcsak társadalmi nyomással, hanem állami üldöztetéssel is szembesülhetnek. Magyarországon különösen figyelemmel kell kísérnünk ezeket a folyamatokat, hiszen nemzeti identitásunk és vidéki közösségeink erősen gyökereznek keresztény hagyományainkban.
