HÍRLEVÉL

Iratkozzon fel, hogy olvashassa heti e-mail hírlevelünket.

Gyökereinkből építjük a jövőt

logo
logo
ÍRJ NEKÜNK
Keresés
  • Főoldal
  • Friss hírek
  • Politika
  • Kultúra és társadalom
  • Rólunk
Éppen olvasod: Nagycsütörtök: A harangok Rómába mennek
Megosztás
Betűméret-átállítóAa
Magyar Konzervatív Magyar Konzervatív 
Keresés
  • Főoldal
  • Friss hírek
  • Politika
  • Kultúra és társadalom
  • Rólunk
Kövess minket
Kultúra és társadalom

Nagycsütörtök: A harangok Rómába mennek

Szerző
Júlia Kovács
Utoljára frissítve: 2026. április 6
4 perces olvasmány
Megosztás

A természet megújulása az embert is megtisztulásra ösztönzi. A néphagyományban a nagyhét kitüntetett időszak volt erre. E napokhoz olyan szokások kötődtek, amelyek az egészséget szolgálták. Betegségeket tartottak távol, otthonokat és tulajdont védelmeztek.

Nagycsütörtök az utolsó vacsora napja a keresztény hagyomány szerint. Számos népi szokás társult hozzá Magyarországon. Kereplő használata harangok helyett, a pilátusverés deszkaszaggató ereje. Rituálék gonosz szellemek és járványok elűzésére jellemezték a napot.

Az emberek rendbe tették környezetüket, megtisztították udvaraikat, hibákat javítottak. Sört főztek, söpörtek, vakoltak és meszeltek, hogy otthonuk újjászülessen. Miután minden holmijukat kitakarították, szerszámaikat és felszerelésüket elrendezték. A temetőbe mentek, barkasokkal díszítették a sírokat.

Jól ismert mondás, hogy nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek. Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd című művében olvashatunk erről. Az 1674-es szombaton a sekrestyés fölment Róma Szent Péter templomának tornyába. Legnagyobb csodálkozására egy furcsa ruhás ifjút talált mély álomban.

A fiút nagy nehezen felébresztették, nem tudta megmondani, ki. Hol van, honnan jött, zavarodottan körülnézett. Végül latinul megszólalt, Kopeczky Mihály késmárki diák a neve. Nagyon szeretett volna Rómába jutni, híres templomait megtekinteni. Hallotta, hogy húsvétkor a harangok Rómába repülnek. Elhatározta, velük teszi meg útját, felmászott Keszthely tornyába. A régi harangba rejtőzött, szíjjal a harang nyelvéhez kötözte magát.

„Hirtelen nagy rázkódást éreztem, mintha kivetettek volna a toronyból” – mesélte. Elvesztette eszméletét, csak akkor tért magához újra. A sekrestyés felkelte őt a római toronyban.

A néphit szerint a gyümölcsfákat meg kellett rázni nagycsütörtökön. A harangok utolsó megszólalása közben tették ezt. Így bőséges termést hoztak, a harangok nagyszombat estéjén szólaltak meg ismét. Harangok hiányában kereplővel figyelmeztettek a szertartásokra ezekben a napokban. Ez a régi zajkeltő, ördögűző szokások felelevenítése volt.

Nagyszombatig a gyerekeknek kereplőikkel kellett körbefutniuk a falut. Jelezték az időt és a mise kezdetét. Feljegyezték, hogy volt találékony fiú, aki talicskát tolt. Réz darabot kötött hozzá, hogy zakatoljanak vele együtt. A zajt csapó gyerekek tojást kaptak szolgálatukért nagyszombat délutánján.

A lábmosás szertartása nagycsütörtökön az utolsó vacsora emlékére zajlik. A liturgikus szokás ihlethette az oltárok nagycsütörtöki lemosását. Ennek népi maradványa volt a templom felmosása régente.

A pilátusverés és égetés játékos szokása szintén nagycsütörtökhöz kapcsolódott. Összefonódhatott a tavaszi vetéseket védő és rossz szellemeket elűző rituálékkal. Dugonics András így írt a hagyományról. „A gyerekek irgalmatlan ütésekkel verik a földet, nagypénteken egy gyékénnyel” – jegyezte fel. Azt mondják közben, hogy Pilátust verik, aki Jeruzsálemben felakasztotta Urunkat.

Néhol a hívek botokkal ütötték a padokat, mintha Pilátust vernék. Másutt a templom előtt hordozott deszkákat törtek össze. Pilátus égetésekor Pilátust ábrázoló szalmabábot égettek el.

Nagycsütörtök estéjén Jézus olajfák hegyén való virrasztása emlékére. Az idősebbek Kálváriánál vagy út menti kereszteknél imádkoztak. Az Úr szenvedéséről és Mária anyai fájdalmáról énekeltek. Néhol körüljárták a falut, az állomásoknál fájdalmas olvasmányt végeztek. A határ keresztjeinél járták végig, némelyek saját kertjük magányában imádkoztak.

Este vagy nagypéntek hajnalán napfelkelte előtt a közeli folyóhoz mentek. Teljes csendben megfürödtek, mert a szertartásnak gonoszűző ereje volt. Vizet is vittek azoknak, akik otthon maradtak, hogy lemossák betegségüket. Jószágaikat is meghintették vele, lovaikat magukkal vitték a partra. Ők is beléphettek a vízbe az állatokkal együtt.

Hajnalban féregtelenítés történt a házakban, hiszen a gonosz szellem férgekben lappang. Mint a paradicsomi kígyó, úgy rejtőzik el benne. Kisöpörték a házat, kivitték a szemetet, bottal járták körbe. „Patkányok, csótányok és egerek, menjetek, ahol füstölgő kéményt láttok!”

A mondás abból az ősi hagyományból ered, hogy nagypénteken. Minden házban kialudt a tűz az Üdvözítő halálának emlékére.

A magyar néphagyomány gazdag és élő párbeszédet folytat keresztény hitünkkel. Ezek az ősi szokások ma is emlékeztetnek mindannyiunkat. A megtisztulás és megújulás mindig a közösség részévé vált.

CÍMKÉZVE:Húsvéti szokásokKeresztény liturgiaNagycsütörtökNagyhét

Feliratkozás a napi hírlevélre

Maradjon naprakész! Kapja meg a legfrissebb híreket egyenesen a postafiókjába.
A feliratkozással elfogadja a Felhasználási Feltételeket és tudomásul veszi az Adatkezelési Tájékoztatónkban foglaltakat. Bármikor leiratkozhat.
Cikk megosztása
Facebook E-mail Link másolása Nyomtatás
SzerzőJúlia Kovács
Követés
Irodalomtörténész, színházkritikus; a keresztény‑konzervatív kultúra népszerűsítője. Írásaiban a hagyomány és a kortárs művészet párbeszédét mutatja be.
Nincs hozzászólás Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legyen naprakész konzervatív nézőpontból

Heti válogatásunk a legfontosabb hazai és nemzetközi hírekből, elemzésekből és véleményekből közvetlenül a postaládájába. Adja meg e-mail címét, és erősítse meg, hogy szeretné fogadni hírlevelünket.

Legfrissebb hírek

A Szent István-i Állam Eszméje és Turanizmus a Horthy-korban

Filozófia
2026. április 6

A Metafizikai és Szociopolitikai Realizmus Keresztény Lenszébe

A metafizikai és szociopolitikai realizmus keresztény lencsén keresztül A Nyugat civilizációs válsága minden politikai vitát…

2026. április 6

Ferenc Fiala ellentmondásos öröksége: Náciból zsidómentő?

Ferenc Fiala történetében összeütközik az ideológia, a nagyravágyás és a személyes lelkiismeret. 1944 októbere után…

2026. április 6

Az Űrinfrastruktúra és Magyarország Jövőbeli Lehetőségei

A torontói magyar közösség tagjaként különösen izgalmas látni, hogy Magyarország komolyan lép az űrtechnológia területére.…

2026. április 6

Ezek is érdekelhetnek

Amanda Anisimova Trump interjú 2025: amerikai teniszező visszautasítja kérdést

A sportvilág és a közéleti diskurzus metszéspontján álló jelenet bontakozott ki a napokban, amikor Amanda Anisimova, az amerikai tenisz feltörekvő…

Kultúra és társadalom
2026. január 23

Irán: Egy Keresztény Kisebbség Szolgálatában

Irán: Egy Keresztény Kisebbség Szolgálatában Juliana Taimoorazy története a hűség és az elkötelezettség példája. Az asszír keresztény nő 1989-ben menekült…

Kultúra és társadalom
2026. március 18

Sziget Fesztivál politikai nyomás 2025 veszélyezteti rendezvényt

A Sziget Fesztivál immár három évtizede meghatározó kulturális esemény hazánkban. A nemzetközi elismertsége ellenére egyre több kérdés merül fel a…

Kultúra és társadalom
2025. október 30

Semmelweis Egyetem rangsor 2025 szerint Közép-Európa legjobbja lett

A Semmelweis Egyetem kiemelkedő teljesítménye újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett: a 2025-ös felsőoktatási rangsor szerint Közép-Európa vezető orvosi egyetemévé vált. Ez…

Kultúra és társadalom
2025. november 17
logo

Gyökereinkből jövőt építünk – hiteles konzervatív hang Magyarországról.

  • Diaszpóra
  • Filozófia
  • Friss hírek
  • Kategorizálatlan
  • Kultúra és társadalom
  • Politika
  • Technológia
  • Vélemény
  • Rólunk
  • Kapcsolat
  • Adatvédelmi tájékoztató
  • Felhasználási feltételek

Kövessen minket:

Magyar Konzervatív

Váci út 45., 1134 Budapest, Magyarország