A louisianai Árpádhon neve Árpád vezértől származik. Ez a kis település 1896-ban lett magyar lélek otthona. Az Osztrák-Magyar Monarchiából érkező bevándorlók erdőkből és vadon mezőkből teremtettek új hazát. A településen ma is él a magyar örökség, bár az eredeti telepesek dédunokái már alig beszélik nyelvünket.
Eleinte a Charles Brakenbridge Lumber Company fűrészüzeme adott munkát magyarjainknak. Amikor a gyár bezárt, a közösség gyorsan átállt az eptertermesztésre. Több száz magyar család foglalkozott ezzel, és a régió hírnevet szerzett miatta. Az 1908-ban épült presbiteriánus és az 1910-es katolikus templom mutatja, mennyire fontos volt hitük megőrzése. „Azok a telepesek a legkeményebb napokat is átvészelték idegen környezetben, miközben kulturális lángjukat élve tartották” – mondta egy helybéli leszármazott. A Szüreti Bál hagyománya ma is összeköti a generációkat. Az eseményen főként a negyedik-ötödik generációs magyarok vesznek részt. Kevesen beszélnek magyarul, de a hagyományokat és történeteket jól ismerik. Tudatosan ápolják magyar mivoltjukat ételekkel, emlékekkel és művészettel. Az iskolákban rövid időszakokra tanítottak magyarul, de ez ritka volt.
Árpádhon története fényes példa a büszke, ellenálló magyar közösségre. Millió magyar otthon örömmel hall amerikai honfitársairól. Örökségük tovább él.
